Magyar Agrárkamara Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal EU
  |   Login

Általános

Ha további kérdésem van, hol kapok rá választ?
 

Mit jelent a JFGK ?

2009.07.17 11:12   |   Utoljára módosítva: 2009.07.21 22:54

A JFGK a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre vonatkozóan alkalmazandó rövidítés. Ez a kölcsönös megfeleltetés előírásrendszer egyik eleme, amely előírások összefoglalása a Tanács 73/2009 (2009. január 19) EK rendelet II. sz. mellékletében található. A főbb elemei a természetvédelmi, környezetvédelmi, növény-egészségügyi, állatjelölési-állategészségügyi, és állatvédelmi szabályozások.

 

Natura 2000 támogatást vettem igénybe. Rám is vonatkozik a Kölcsönös Megfeleltetés rendszere?

2009.07.17 11:13   |   Utoljára módosítva: 2009.07.17 12:41

Igen

 

Natura 2000 területre vonatkozó támogatás során, mely előírásokat kell betartanom?

2009.07.17 11:14   |   Utoljára módosítva: 2009.07.17 12:42

HMKÁ, Natura 2000 (JFGK 1,5,), Felszín alatti víz védelme (JFGK 2)

 

Amennyiben nincs nitrátérzékeny területem, de 200 sertést tartok éves átlagban , úgy a JFGK 4 számomra is kötelező ?

2009.07.17 11:15   |   Utoljára módosítva: 2009.08.06 07:49

Igen, mivel az állatlétszám alapján a telep ill. trágyatárolója nitrátérzékenynek tekintendő

 

Nincs nitrátérzékeny területem, s állatlétszámom sem éri el juh tekintetében a 200 egyedet, úgy a nitrátrendelet vonatkozik rám?

2009.07.17 11:17   |   Utoljára módosítva: 2009.07.17 12:41

Csak annyiban, hogy az adatszolgáltatást meg kell tenni, s természetesen az ehhez szükséges nyílvántartást vezetni kell.

 

Az MVH a területalapú támogatásom elutasító határozatában a 1782/2003/ EK rendeletre hivatkozik 2009 június 23.án. Tudomásom szerint ezt a rendeletet 2009.01.19.-én teljes egészében hatályon kivül helyezték.Mégis arra hivatkozva büntet.MEGTEHETI?

2009.08.25 12:13

A hivatkozott, 2009 június 23-án keltezett határozat a 2008-as területalapú támogatási kérelem elutasítására és további támogatáscsökkentés megállapítására vonatkozik. Emiatt helyes a 1782/2003/EK jogszabályra való hivatkozás, mivel 2008-ban ez a tanácsi rendelet hatályos volt. A döntés jogi alapjának meghatározásakor ugyanis nem a határozathozatal ideje a mérvadó, hanem az az időpont (időszak), amire az ellenőrzés vonatkozott.

 

Honnan fogok értesülni arról, hogy kapok-e szankciót, és mekkorára számíthatok?

2009.09.03 12:28

Az MVH határozatban közli az ügyféllel a kiszabott szankciót.

 

Az istálótrágyázás kiváltja e a zöldtrágyázást, vagy trágyázott területre is kell zöldtrágyanövényt vetni az AKG programban, a vállalt öt éven belül ?

2009.10.14 14:08   |   Utoljára módosítva: 2010.04.13 08:49

Az istállótrágyázás a zöldtrágyázás nem váltja ki. Az 5 év alatt egyszer - kivéve évelő szálas pillangós termesztése – a zöldtrágyázást az istállótrágyázástól függetlenül el kell végezni a szántóföldi célprogramok esetében.
A zöldtrágyázás alapvetően zöldtrágya-növények talajba forgatásával kell megvalósítani. A zöldtrágya-növény fogalmát a 61/2009(V.14.) FVM rendelet 2. §. 75. pontja tartalmazza, mely szerint
„olyan vetett növényfaj, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül a talajtermékenység javításának céljából. Az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek;”

Továbbá a zöldtrágyázás megvalósítása esetén a vetés beforgatását megelőző 10 munkanapon belül a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját be kell jelenteni az MVH-hoz, tehát a zöldtrágyázás a jogszabály szövege is rögzíti, hogy ez alatt, csak a zöld növényi részek aláforgatását lehet érteni.

 

A gazdálkodási napló vezetése mikor kötelező?

2009.11.17 08:51   |   Utoljára módosítva: 2010.04.13 08:49

Gazdálkodási Napló gazdaság egészére vonatkozó vezetési kötelezettség abban az esetben áll fenn, ha
a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet szerint EMVA AKG támogatást igényelt
a 25/2007 FVM rendelet szerint Kedvezőtlen adottságú területekre támogatást igényelt
a 128/2007. (X.30.) FVM rendelet szerint Natura 2000 gyepterületre támogatást igényelt,
Valamint, a nitrátérzékeny területre – állattartó telepnél szervestrágyázott területre - vonatkozóan-ha a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 59/2008. (IV.29. ) FVM rendelet szerint nitrát adatszolgáltatásra kötelezett (bár ez utóbbi esetben a gazdálkodási napló helyett ezzel egyenértékű nyilvántartást is vezethet )
Nitrát adatszolgáltatásra kötelezett:
• a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytató továbbá*,
• az ország területén minden a háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra is**.
Gazdálkodási Napló vezetése minden év szeptember 1-augusztus 31. közötti időszakra vonatkozik

 

Kérdésem az lenne, hogy a kijuttatott istállótrágyát, hígtrágyát és műtrágyát a kijuttatástól számolva hány napon belül kell bedolgozni a talajba (nem nitrátérzékeny területen)? Válaszukat előre is köszönöm

2010.01.25 15:44

A trágyák talajba bedolgozására vonatkozó szabályokat az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet tartalamazza. Ez a rendelet azonban csak a nitrátérzékeny területen gazdálkodókra bír kötelező jelleggel. Nem nitrátérzékeny területen tehát nincs kötelezően betartandő szabályozás, szakmai szempontból (tápanyagveszteség stb.) azonban a mielőbbi talajba dolgozás ajánlott, különösen 10 C0 feletti hőmérsékleten, továbbá fagyott, hóval borított területen nem lehet trágyázni.
Amennyiben azonban nem nitrátérzékeny területen gazdálkodó AKG támogatás vesz igénybe, úgy a trágyázás során figyelemmel kell lennie a 61/2009. (V.14.) FVM rendeletben foglalt előírásokra.

 

Tájékoztatást szeretnék kérni a szankciók mértékéről,következményeiről: Túligénylés miatti, szándékosság és gondatlanság miatti szankciók mértéke

2010.04.16 11:14   |   Utoljára módosítva: 2010.04.23 15:04

A Kölcsönös Megfeleltetés esetében a szándékosság és a gondatlanság esetében alkalmazandó szankciókról a, mértékéről a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu mind a Hírek menüjében, mind a segédletek között megtalálja az útmutatást, melyet az alábbi linken elérhet

http://kolcsonosmegfeleltetes.hu/KölcsönösMegfeleltetés/HírekArchív/tabid/317/Default.aspx?udt_874_param_detail=5291

A területeltérésre vonatkozó túligénylés miatti szankció alapelveit a 1120/2009/EK rendelet 58. cikke tartalmazza, mely rendelet ugyancsak elérhető a honlapon az alábbi linken:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:316:0065:0112:HU:PDF

A rendelet értelmében, ha a bejelentett terület meghaladja az ellenőrzések során meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a különbség kétszeresével csökkentik, ha ez a különbség 3 %-nál vagy 2 hektárnál nagyobb, de kisebb, mint a meghatározott terület20 %-a.

Amennyiben a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, az érintett terménycsoportra területalapú támogatás nem adható.

Amennyiben a különbség meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból ismételten kizárják egy olyan összegerejéig, amely megfelel a bejelentett terület és a meghatározott terület közötti különbségnek.

 

Területalapú támogatást szeretnék igényelni,és mikkor adtam volna be kiderült,hogy nem támogatott terület,és már 8 éve kaszálóként használom a területet 1 hektár mit lehet ilyenkor tenni.

2010.05.13 16:25   |   Utoljára módosítva: 2010.06.28 08:18

Amennyiben nem ért egyet a MePAR felújítása során a blokk nemtámogatható területének változásával, úgy adott kérelemben változásvezetést indíthat. Azonban nem érdemes változásvezetést indítania, ha 2003.06.30 előtt művelés alá nem vont fedvény jelenik meg, hiszen ez esetben támogatásra nem jogosult a terület.

Fontos azonban tudni, hogy a változásvezetés indítása az ügyintézési határidőt – kifizetés realizálását – jelentős mértékben meghosszabbíthatja. Esetleg jogosulatlan igénylés esetén – az eddigi eljárás szerint 3 %-t meghaladó esetben – szankcionált.

Lehetősége van arra is, hogy ez évben erre az egységre nem kér területalapú támogatást, s külön elindítja változásvezetési kérelmét. Ez utóbbi a teljes kérelem vonatkozásában a 3 %-t meghaladó változásvezetésnél jelenthet megoldást. Mindemellett a területet – mint a gazdasághoz tartozó egység – jelölnie kell az egységes kérelemben, mint támogatást nem igényelt egység. Ez esetben a változásvezetés ugyancsak kérdésként jelenik meg. Ekkor be kell írni, hogy a rajzolás oka egyéb, azaz egyéb gazdasághoz tartozó terület.”

A kölcsönös megfeleltetés előírásait be kell tartani.

Az előírásokat a gazdaság teljes területén, a nem támogatható, illetve a nem támogatott területeken is egyaránt be kell tartani, akkor is, ha pl a terület nem volt 2003 06.30-n jó mezőgazdasági állapotban tartott hasznosított mezőgazdasági terület, de azóta művelés alá vonta. A 73/2009/EK rendelet 6. cikke szerint: "A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont mezőgazdasági termőterületnek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását". 

 

Tisztelt Cím! Érdeklődöm, hogy 2006. 06. 30. után művelésbe vont szőlőterület után mely esetben lehet SAPS és AKG támogatást kérni. Pontosan a villányiak Ördögárokban lévő, hatalmas beruházással (erdőirtás, földrendezés), EU-s támogatással létesített, szőlőkataszteri területéről van szó.

2010.06.15 10:08   |   Utoljára módosítva: 2010.06.28 08:21

Támogatható terület fogalmát jelen esetben a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) tartalmazza, mely konkrétan a 2003. június 30-a előtt művelésben szereplő mezőgazdasági területeket határozza meg (kivéve Románia és Bulgária.) A hazai 22/2010 FVM rendelet ezen uniós jogban szereplő dátumot szintén nevesíti, hiszen az uniós jog kötelezően alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ennek megfelelően tehát a fenti dátum után művelésbe vont területekre az uniós jog módosításáig nincs lehetőség sem SAPS, sem AKG vonatkozásában.

 

Az volna a kérdésem, hogy a szántóföld/gyepek esetén a bálalehordás 30 napon belül még mindig előírás? a jelenlegi hatályos jogszabályok (HMKÁ, kölcsönös megfeleltetés, AKG) között nem található. Köszönöm válaszukat

2010.07.06 16:02   |   Utoljára módosítva: 2010.07.07 11:58

Az EMVA-ból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet szerint az „Extenzív gyepgazdálkodás”, valamint az „ökológiai gyepgazdálkodás” célprogramok esetében rögzített az alábbi:

„a kaszálást követően a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig a területről le kell hordani”.

A Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési, és élőhely-fejlesztési  előírások célprogramok esetében a  szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről;

Mindemellett, ha a terület Natura 2000 érintettséggel is rendelkezik, úgy a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet szabályai esetileg szigorúbbak, s annak figyelembevétele szükséges. NATURA 2000 gyepeken a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

 

A kölcsönös megfeleltetésnek megfelelően a vetésforgóval kapcsolatban a következőket szeretném megkérdezni.Mivel társaságunk több mint 600 ha osztatlan közös földterülettel rendelkezik, amely 4 blokkra van felosztva. A blokkokon belül évente változik a parcellák száma és területe (pl. az egyik évben 5 a másokban 10 ha),. így átfedések vannak. Így. a kölcsönös megfeleltetés szabályainak nagyon nehezen tudunk megfelelni. Így mi a rendező elv a parcella területe vagy a fizikai blokk, vagy az átfedett terület amely nem felel meg a vetésváltás szabályainak.?

2010.07.12 13:30   |   Utoljára módosítva: 2010.08.10 09:35

A vetésváltási előírás ellenőrzésekor térinformatikai vizsgálat történik a kérelmezett kultúrával, az esetleges egyezőségnél helyszíni vizsgálattal történik annak megerősítése, hogy valóban meg nem felelés áll -e  fenn táblaszinten. Az Ön által ismertetett esetben is a táblaosztásoknál figyelemmel kell lenni az 50/2008. (IV.17.) FVM rendeletben szereplő vetésváltási szabályokra. Tehát a területen gazdálkodóknak – vagy gazdálkodónak – a terület felosztásakor ismernie kell a tábla előéletét ahhoz, hogy a vetésváltás elvárt szabályait érvényesíteni tudja táblaszinten. Mindez azonban az előírásokon túl, a  gazdálkodás optimalizálásához (talajzsarolás, kártevők elszaporodás nagyobb növényvédelmi ráfordítás stb.) is nélkülözhetetlen. Másodvetemény megvalósítása és bejelentése esetleg segíthet a probléma feloldásában.

A meg nem felelés alapja táblaszinten kerül meghatározásra, de arányosítva a gazdaság összes területéhez.

 

Az e-kérelemben a gazdálkodónak a gazdasága teljes területét be kell jelentenie függetlenül attól, hogy kér rá támogatást vagy sem (0,1 ha felett ?). Ez a bejelentési kötelezettség erdőre is vonatkozik? illetve azon területekre is, ahol pl. már évek óta becserjésedett legelő van (5 ha-ra van földhasználat, de ténylegesen legelő csak 4 ha).

2010.07.21 15:25   |   Utoljára módosítva: 2010.07.28 08:23

A  73/2009 rendelet  12. cikk (1) d) pontja értelmében a gazdálkodó köteles az egységes kérelemben  a gazdasága teljes területét bejelenteni. Ez a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának (hektárban kifejezett területük két tizedesjegy pontossággal) azonosítását jelenti, azaz az erdőt csak abban az esetben kell bejelentetnie, ha a gazdálkodó az ÚMVP támogatásban részesül (mezőgazdasági területek erdősítése, erdészeti potenciál helyreállítása). A SAPS és top-up támogatások feltételeiről szóló 22/2010. FVM rendelet értelmében, ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. Amennyiben a gazdálkodó az adott parcellára nem igényel támogatást, akkor a megadott terület vonatkozásában csak a területbejelentési kötelezettségét teljesíti,de semmilyen támogatásra nem lesz jogosult erre a területre. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy  a jó mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) előírásaira vonatkozó kötelezettséget ez nem érinti, ugyanis a HMKÁ előírásokat a gazdasága teljes területén be kell tartania.

Amennyiben becserjésedett legelő van kérelmet lehet benyújtani művelési ág megváltoztatására (fásított terület, erdő). Ha azonban a terület  legelőként van nyilvántartva, a gazdálkodónak be kell tartania a HMKÁ előírásait.

 

Az AKG oktatási anyag szerint a minimumkövetelmények nem teljesítésének jogkövetkezményei Ha a minimumkövetelmények ellenőrzése során a gazdaság bármely területének vonatkozásában meg nem felelést találnak, az az AKG támogatások mellett a KAT területek kompenzációjára, a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó kompenzációs támogatásra, a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatásra és az erdő-környezetvédelmi támogatásokra is kihatással lesz, vagyis a EU-s jogszabályban foglaltaknak megfelelően fognak csökkeni ezek a támogatások is. Ezt mi alapján történik ?? Hol található erre hivatkozás.

2010.07.22 15:01   |   Utoljára módosítva: 2010.07.28 08:24

A 1698/2005/EK 51. cikk (1) bekezdés első francia bekezdés értelmében, ha a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során JFGK vagy HMKÁ szabálytalanságot találnak, akkor az Ön által felsorolt jogcímek esetében  is csökkenteni kell a támogatást Ugyanezen cikk második bekezdése rögzíti, hogy ugyanezen támogatásokra jutó összegeket akkor is csökkenteni kell, ha a gazdálkodó az AKG támogatásban részt vesz és az AKG minimumkövetelményeket sért a gazdálkodása során.

A meg nem felelés mértékének számítási módját – hasonlóan a többi KM szankcióhoz a 1975/2006/EK rendelet 23. cikk –tartalmazza.

 

Ökológiai gyep célprogramban van a gazdaságunk néhány gyepterülete, további néhány gyepterületet azonban nem vittünk be az AKG-ba. A gyepen belül kaszáló és legelő hasznosítási irányú is van, egyik sem Natura 2000-es. Vonatkozik-e a gyepterületeinkre (AKG-s és nem AKG-s), hogy a kaszálás tervezett időpontját be kell jelenteni a Nemzeti Parknál? Kötelező-e a madárbarát kaszálási mód alkalmazása, vadriasztó lánc használata?

2010.08.03 12:30

A 61/2009. (V.14) FVM rendelet szerint az Önök által ökológiai gazdálkodási célprogramban szereplő területen nem előírás a kaszálás időpontjának bejelentése, a madárbarát kaszálási módszer és a vadriasztó lánc használata sem. Az EMVA AKG keretében ez kifejezetten csak a zonális célprogramokon belül A Magas természeti Értékű területeken meghirdetett gyepes célprogramokban releváns.

Amennyiben a területe nem tartozik a Natura 2000 területek közé, úgy ott sem követelmény a fentiek betartása a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben rögzített módon.

 

 

Azt szeretném Önöktől kérdezni, hogy tavasszal juttatható-e ki hígtrágya lábon álló őszi búzára. A JGFK4. szerint ősszel csak akkor juttatható ki hígtrágya, ha 15 napon belül vetésre kerül sor. Tavasszal mi a szabály? Milyen kultúrákra lehet kijuttatni? Ha tavaszi vetésre kerül sor, akkor itt is 15 nappon belül el kell vetni? Köszönettel

2010.08.03 12:31

Kérdése alapján nem derül ki, hogy a hígtrágyával öntözött terület nitrátérzékeny területen van-e, vagy sem. Amennyiben a JFGK 4 előírást említi, úgy vélhetően azért teszi, mert az érintett terület oda sorolt.
Az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet valóban csak az Ön által említett betakarítás utáni időszakot rögzíti, azaz ekkor szükséges 15 napon belül növényi fedettséget biztosítani.
A tápanyagveszteség – környezetkárosítás - csökkentése érdekében azonban minden esetben törekedni kell a mielőbbi növényi fedettség kialakítására, különösen 10 Co felett.
A hígtrágya kijuttatás esetén azonban általános – minden területre kiterjedő szabályokat a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. mellékletének 2.7. alpontja tartalmazza.
E jogszabály sem rögzít mást csak a közegészségügyi várakozási időket:
= nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők,
= gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető és betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni,
= szántóföldi növények, rét, legelő öntözését a betakarítás - valamint a külön jogszabály szerint a legeltetés kezdete - előtt 30 nappal be kell fejezni,
= fásított területek várakozási idő korlát nélkül öntözhetők.
Valamint ugyancsak generális szabály, hogy vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajon a hígtrágya kijuttatása tilos.
Tehát a fenti közegészségügyi várakozási időket betartva, engedély birtokában lehet kijuttatni hígtrágyát lábon álló őszi búzára is.
 

 

: Tisztelt Cím! Ha én csak olyan területen gazdálkodok, amire nem vettem igénybe semmilyen támogatást (és más sem), akkor be kell-e tartanom a HMKÁ előírásait? (Tehát a gazdaságomban nincs támogatott terület, nem nitrátérzékeny, nem Naturás, stb...) Válaszukat előre is köszönöm!

2010.08.31 09:53

A 2003-as KAP reform egyik fontos eleme, hogy – mintegy a támogatásért cserébe – a gazdálkodónak úgy kell egészséges termékeket előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja, fenntartható gazdálkodást folytat. A támogatás feltétele több (évek óta hatályos jogszabályban lefektetett, ezért újdonságot nem jelentő) környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása amely a Kölcsönös Megfeleltetés keretén belül kerül ellenőrzésre.
Ha Ön semmilyen támogatást (területalapú támogatást, továbbá az 50/2008. FVM rendeletben felsorolt egyéb támogatás) nem vett igénybe, úgy, nem kell betartania a HMKÁ előírásait.
Felhívjuk azonban a figyelmét arra, hogy a KM-ben foglaltak gyakorlatilag valamely, egyéb hatóság által ellenőrzött előírások közé tartoznak, így a hatósági ellenőrzések során – államigazgatási eljárás keretében – ezen feltételek nem teljesítése hatósági intézkedést vonhat maga után.
 

 

Tisztelt Cím! Amennyiben nem nitrátérzékeny területen gazdálkodok és csak területalapú támogatást veszek igénybe, úgy mennyi a kijuttatható nitrogén-hatóanyag hektáronkénti mennyisége? Vagy ebben az esetben nincs korlátozás? Válaszukat előre is köszönöm!

2010.08.31 10:11

Amennyiben a területe nem tartozik sem a nitrátérzékeny területek közé, s sem nem vesz igénybe AKG támogatást, úgy a nitrogénhatóanyag limit nincs korlátozva. Azonban a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. értelmében a földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni. Hígtrágya használata esetén pedig a talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatóság engedélyében szereplő dózisok a mérvadóak.

 

3,8 ha. földterületem van, amire minden évben megkaptam a területalapú támogatást. Ebben az évben is beadtam az igénylést. A rádióban hallottam, hogy a támogatás folyósításához 2010. 08.31.-ig kell a Kölcsönös Megfeleltetést dokumentálni. Kérem magyarázzák meg, hogy mi a teendőm.

2010.08.31 10:12

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Kölcsönös Megfeleltetés követelményei a gazdálkodókra nézve nem tartalmaznak új követelményeket, hiszen a mindegyike már korábban is hatályos jogszabályi előírásokat fogalmaz meg az uniós elvárások szerint csoportosítva, amelyeket a jogkövető termelők eddig is betartottak.
A Kölcsönös Megfeleltetéssel kapcsolatos bizonyos követelmények, előírások teljesítéséhez adott esetben szükséges az egyes hatóságok által kiállított engedélyek bemutatása az ellenőrzés során.
Amennyiben csak földterülettel rendelkezik, s az nitrátérzékeny terület (JFGK4), úgy a Gazdálkodási Napló meghatározott lapjait vezetnie kell, amely alapján minden év december 31-ig az adatszolgáltatási kötelezettségének kell eleget tenni. Továbbá műtrágya felhasználás esetén a gazdálkodónak igazolnia kell az ellenőrzéskor, hogy 5 éven belüli talajvizsgálati eredménnyel rendelkezik. A hígtrágya alkalmazásához pedig a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.
Szennyvíz iszap kijuttatása (JFGK3) esetén a hatósági engedély, illetve az átadás-átvételi bizonylat bemutatása kötelező.
Amennyiben öntözéses gazdálkodást folytat, úgy azt csak érvényes üzemeltetési engedély birtokában teheti meg (HMKÁ).
Abban az esetben, ha Natura 2000 érintettségű a területe (JFGK1,5), úgy kaszálásos hasznosítás esetén rendelkeznie kell a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság felé történő, a kaszálás időpontjára vonatkozó bejelentőlappal (5 munkanappal a tevékenység megkezdése előtt). Továbbá egyes tevékenységek (pl: gyeperület felülvetés, erdősítés, nád írtása) engedélykötelesek.
Mindezen dokumentumokat Önnek elküldeni nem kell sehová, azt az esetleges helyszíni ellenőrzés időszakában fel kell tudni mutatni.
Egyéb esetben az EMVA AKG támogatottaknak további kötelezettségük is fennáll, azonban a kérdésében foglaltak szerint ez Önt nem érinti.
 

 

Fóliás paprika termesztéssel foglalkozom. A 4/2004. (I.13) rendeletben 220 kg-ban megadva a maximálisan kijuttatható N. Helytálló?

2010.12.15 15:57

Az Ön által említett 4/2004 FVM rendelet hatálya csak a Nemzeti Vidékfejlesztési tervben foglalt egyes vidékfejlesztési támogatásokra – így többek között az NVT AKG – terjedt ki. Jelenleg folyamatban levő támogatásokra egyetlen esetben sem vonatkoztatható, tehát sem AKG, sem egyéb támogatás esetén alkalmazása nem elvárt.
A KM szempontjából az 50/2008 FVM rendeletben szereplő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásait, valamint a nitrátérzékeny területek vonatkozásában az 59/2008 FVM rendelet „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatában” szereplő kötelezettségek az irányadóak. Tápanyagpótlásra ez utóbbi fogalmaz meg kötelezettséget szervestrágyára 170 kg/ha/év értékben limitálja a nitrogén hatóanyagot. Összes hatóanyag tekintetében a rendelet 3-4. mellékletében szereplő értékek az irányadók nitrátérzékeny területen.
 

 

Mi a teendőm,ha csak 3 ha szántóra kérek területalapu támogatást,kell-e pl.gazdálkodási naplót vezetni. Köszönöm

2011.06.17 09:54   |   Utoljára módosítva: 2011.06.20 14:15

Amennyiben AKG célprogramban vesz részt, úgy kell gazdálkodási naplót vezetni. KAT, Natura 2000 támogatás esetén, valamint nitátérzékeny területen gazdálkodók esetében pedig a gazdálkodási naplót meghatározott lapjait kell vezetni.
Fentiek szerint tehát, ha SAPS támogatáson kívül egyéb területalapú támogatást nem vesz igénybe, úgy csak azon esetben kell a Gazdálkodási Napló meghatározott oldalait – vagy azzal egyenértékű nyilvántartást - vezetnie, ha területe a 27/2007 Korm. rendelet szerinti nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A nitrátérzékeny blokkok listáját a 43/2007 FVM rendelet tartalmazza. A rendeletet az alábbi linken tanulmányozhatja: Amennyiben területe nitrátérzékenynek minősül, úgy 5 évenként talajvizsgálattal is kell rendelkeznie.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700043.FVM
Egyébiránt a Kölcsönös Megfeleltetés előírásrendszere Önre nézve is kötelezően betartandó. Részletesen tájékozódhat az előírásokról és kötelezettségekről a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu oldalon.
A gazdálkodási napló kitöltési útmutatója 96/2009 IH Közlemény mellékletében az alábbi linken elérhető.
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2103&articleID=15153&ctag=articlelist&iid=1

 

Hol tudom letölteni Z001 Vismajor bejelentő lapot. Köszönöm

2011.07.29 10:10

A www.kolcsonosmegfeleltetés oldalon is megtalálja, a Segédletek, kézikönyvek menüpont alatt a 118/2010 MVH közlemény mellékleteként csatolva az alábbi linken.
http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/K%C3%B6lcs%C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/K%C3%A9zik%C3%B6nyvekseg%C3%A9dletek.aspx

Továbbá elérhető az MVH honlapján is. http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk1182010
Mellékletben csatoljuk.

Felhívom azonban figyelmét, hogy az egységes kérelemben szereplő támogatások esetében az elektronikus vis maior bejelentést kell alkalmaznia.
 

 

A társaságunk szőlőterületeire akg-s támogatást veszünk igénybe. Azokon a területek, amelyek szőlőtelepítésre várnak jelen pillanatban szántó, legelő, gyep művelési ágban vannak a földhivatali nyilvántartás szerint. Melyik a legmegfelelőbb hasznosítási mód (GYE02; PIH01 stb.), ha a gyomok szabályozását a gyomok lezúzásával tudom a legmegfelelőbben elvégezni? Figyelembe véve azt is, hogy ne vétsek se a HMKA, se a JFGK hatályos szabályai ellen

2012.02.07 14:50

Kérdéséből nem derül ki, hogy azon területei amelyek szőlőtelepítésre várnak AKG-ban szerepelnek-e. Amennyiben igen úgy ott a PIH kód használata nem lehetséges, nem támogatott „kultúra”, kivéve vis maior esete. De kérdésében rögzítettek szerint csak a már szőlőterületek szerepelnek az AKG-ban.

Így tehát a vélhetően AKG-ba nem vont területről van szó, ahol a PIH kód megengedett, s megfelelő a szántók esetében, de ezeken a területeken is – függetlenül attól, hogy kér rá támogatást, vagy sem – be kell tartani a HMKÁ előírásait. Amennyiben időszakos gyepként hasznosul ténylegesen a legelő, gyep művelési ágban hasznosított terület – vetett, vagy természetes gyep – de ott 5 évnél kevesebb ideig található az érintett növény, úgy a GYE02 is alkalmazható. Amennyiben zöldtrágyanövénnyel hasznosítja, úgy azon növény kódjának beírása szükséges. A KM előírásai és követelményei minden esetben kötelezően betartandók, ez független a hasznosítási kódtól.

Mindezen túl a támogatásokhoz igazított kódválasztás mellett célszerű az egyéb jogszabályok szerinti művelési ág váltáshoz kapcsolódó kötelezettségek figyelembe vétele is.
 

Táblatörzskönyv vezetése kötelező-e területalapú támogatás igénybevétele esetén?

2012.04.18 12:44

A SAPS támogatás esetében táblatörzskönyv (Gazdálkodási Napló) vezetése nem elvárt, jogszabályi kötelezettség nincs. Azonban, ha területe nitrátérzékeny egységen terül el, vagy magánszemély háztartási igényeit meghaladó mértékben állatot tart, akkor arra vonatkozóan a KM szempontjából ellenőrzendő feltételként a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjait, vagy azzal egyenértékű nyilvántartást is kell vezetni, s az alapján minden év december 31-ig a NÉBIH (volt MgSZH) honlapján elérhető felületen be kell küldenie, vagy a területileg illetékes Kormányhivatal Növény. és Talajvédelmi Igazgatóságához kell továbbítania.
Egyéb területalapon járó támogatások, mint Natura 2000 gyepterületek támogatása, Kedvezőtlen Adottságú Területeken történő gazdálkodás támogatása, Nem termelő beruházások földhasználati intézkedése, Agrár-környezetgazdálkodási támogatások ugyancsak gazdálkodási Napló vezetésére kötelezettek.

A gazdálkodási Napló kitöltési Útmutatóját az ÚMVP Irányító Hatóságának 96/2009. (XII. 9.) közleménye tartalmazza. Honlapunkon a JFGK4 követelmény esetében is megtalálhatja a dokumentumokat.
 

KM vonatkozásában ki minősül kistermelőnek és jelen esetben mit befolyásol a kistermelői "lét"?

2012.06.22 12:17

A KM szempontjából nem értelmezhető a „kistermelő” fogalma. A KM a gazdaság teljes területén betartandó.

A 81/2009 FVM rendelet ad a kisebb termelőknek könnyítést az alábbi esetekben :
A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a sertések azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:
a) az ellenőrzés időpontjában nincs tenyészállat a tenyészetben;
b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 5 db hízóállat található a tenyészetben;
c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;
d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában nincs regisztrált kiszállítás;
e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel.
A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a juhok és kecskék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:
a) az ellenőrzés időpontjában a tenyészetben az anyajuh vagy anyakecske létszáma legfeljebb 10 db;
b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 25 db állat található a tenyészetben;
c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;
d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében nincs regisztrált kiszállítás;
e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel.

 

Tisztelt Cim! Az a kérdésem, hogy zab termeszthető-e egymás után két évben, mivel a Gyakranismételt kérdések oldalon, ellentétes tájékoztatást olvastam. Válaszát köszönöm

2012.09.03 14:49

Kérdését a Kölcsönös Megfeleltetés ügyfélszolgálata értelmezte és az alábbi tájékoztatást nyújtja
Az 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezése értelmében:
Vetésváltásra vonatkozó előírások:
a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye;
c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.

A vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette;
Az előírás a felsorolt kultúrák önmaguk után történő termesztésére értendő;

Fentiek szerint tehát a zab jelenlegi szabályozás szerint két évig termeszthető önmaga után.
 

Abban az esetben is kötelező 5 évente a talajvizsgálatot elvégeztetni, ha csak területalapú támogatást veszünk igénybe, AKG-t nem

2013.11.05 13:48   |   Utoljára módosítva: 2013.11.05 13:48

Talajvizsgálati kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha valamely támogatás feltételként írja azt elő, mint ahogyan Ön is említi az AKG-t.

Egyéb területalapú támogatásnak, így a SAPS-nál nem elvárt a talajvizsgálat megléte, azonban, ha az Ön területe nitrátérzékenynek minősül, úgy ott műtrágya használat esetén rendelkeznie kell 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. Ezen vizsgálat megléte a Kölcsönös Megfeleltetés során az érintetteknél ellenőrzésre kerül, melyről bővebben a JFGK4 követelmények között tájékozódhat. (59/2008. (IV.29) FVM rendelet.)
 

Újonnan kijelölt nitrátérzékeny területen (műtrágyázás esetén) meddig kell elvégezni a talajvizsgálatot? A talajminták vizsgálatát csak akkreditált labor vagy bármilyen labor végezheti?

2014.05.28 13:40

A 27/2006 (II.7) Kormányrendelet értelmében „A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a cselekvési programot, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásait  2014. szeptember 1-jétől kell végrehajtani.” Ennek értelmében az újonnan kijelölt nitrátérzékeny területeken műtrágya használata esetén 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatnak kell rendelkezésre állnia a 2014. szeptember 1. utáni nitrogén műtrágya felhasználás időpontjában. (Gyepterületek vonatkozásában 5 év helyett 10 év alkalmazandó.) Az 59/2008 FVM rendelet értelmében „A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az…., talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.” A rendelet tehát nem szabályozza azt, hogy a laborvizsgálathoz akkreditációval rendelkező laboratórium szüksége (támogatások esetében pl. AKG megkövetelt.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.

Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot

Ha további kérdésem van, hol kapok rá választ?
 

Hol találhatom meg azt, hogy a lejtős területem eléri e a 12 %-t ?

2009.07.17 13:46   |   Utoljára módosítva: 2009.09.03 11:39

A MePAR mindenki által hozzáférhető verziója már tartalmazza az érintett területek fedvényét. www.mepar.hu oldalon rétekinthet

 

Mely fajok minősülnek veszélyes gyomnövénynek?

2009.09.03 12:27

Az 50/2008 (IV.17.) FVM rendelet 4. mellékletében felsoroltak: aranka fajok, parlagfű és selyemkóró.

 

Milyen gépi munkavégzés megengedett a vízzel telített talajokon?

2009.09.03 12:27

Az 50/2008.(IV.17.) FVM rendelet 2. sz. melléklete alapján csak a belvíz és árvíz levezető árkok létesítése, illetve értékmentés esetén megengedhető a gépi munkavégzés.

 

Ha két egymást követő évben egy adott táblán búzát termesztettem, a második évben aratás után másodvetésben zöldtrágya növényt termesztek, vethetek-e ismét búzát?

2009.09.04 13:50   |   Utoljára módosítva: 2010.06.28 08:31

Az 50/2008.(IV.17.) FVM rendelet vetésváltásra vonatkozó követelménye a főnövényre vonatkozik, de a vetésváltás az e-kérelem felületen bejelentett  másodvetéssel  bejelentésével megszakítható a rendelet 2010. IV.7-i módosítását követően. Búza esetében a főnövény egymás után két évig termeszthető. Ha egymás utáni két évben búza volt a főnövény az adott mezőgazdasági területen, akkor a harmadik évben a másodvetésű növény előírás szerinti bejelentésével vethető búza ugyanarra a területre (2010. IV.-tól)

 

Ha három egymást követő évben kukoricát termesztek és a negyedik évben silókukoricát akkor az vetésváltásnak minősül?

2009.12.09 14:42

Az 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet 1. melléklete szerint a vetésváltás szabályainak betartása során egymás után legfeljebb három évig termeszthető a kukorica
A jogszabály önmaga a növényt nevesíti, annak minden egyéb variánsát beleértve (tehát csemege kukorica, silókukorica, pattogatnivaló kukorica) A cél ugyanis a növény- és talajvédelmi kötelezettségek betartatása. Ez esetben nem az egységes kérelemben szereplő „KÓD” az irányadó.
 

 

Az alább felsorolt vetésváltások követhetőek-e? a.)8 évre: kukorica,kukorica,kukorica,zöldborsó és zöldbab fővetésnek csemegekukorica másodvetésnek, kukorica, kukorica, kukorica, zöldborsó és zöldbab fővetésnek csemegekukorica másodvetésnek, Továbbá kérdés, hogy másodvetésnek lehet-e csemege kukoricát betenni a vetésforgóba? b.)7 évre: kukorica,kukorica,kukorica,zöldborsó fővetésnek csemegekukorica másodvetésnek, kukorica, kukorica, zöldborsó fővetésnek csemegekukorica másodvetésnek. Kérdés, hogy a másodvetésű csemege kukorica beszámít-e a maximum 3 egymást követő évi kukorica vetésbe. A vetésforgót folyamatában kell nézni, vagy valamilyen időintervallumon belül (pl.: 5 éves időintervallumban)? A kiindulás 2008/09 gazdasági év? (Tehát az idei év a követő 3. év lesz?)

2010.01.25 12:36   |   Utoljára módosítva: 2010.04.13 08:50

"Amennyiben mind a 8, mind a 7 éves vetésváltási tervnek a kiindulási éve 2008., mindkét változat megfelel a jelenlegi szabályoknak, hiszen még csak a terv 3. évében jár. Ugyanakkor folyamatban van az 50/2008. FVM rendelet módosítása, melynek során rögzítésre kerül majd, hogy a másodvetést figyelembe kell-e venni a vetésváltási szabályok betartásakor, vagy sem. Amennyiben igen, ez várhatóan bejelentési kötelezettséget fog róni a gazdálkodóra a másodvetés vonatkozásában. Ennek fényében az a) változat nem lesz megfelelő, mivel ott a másodvetésű csemegekukoricát is figyelembe véve nem teljesül a kukorica egymás utáni termesztésére vonatkozó 3 éves korlátozás.

A vetésforgót folyamatában kell nézni, nem egy bizonyos intervallumban. Az 50/2008 FVM rendelet 5. § (3) bekezdése azonban azt írja, hogy az 1. számú melléklet 3. pontjában szereplő előírások (vetésváltásra vonatkozó előírások) vonatkozásában a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen szereplő kultúra számít kiindulási alapnak. Ez alapján a 2008. év a kiindulási alap, vagyis 2009-ben nem nézték még a 2007-es kérelmeket, hanem csak a megelőző egy évet nézték, 2010-ben a megelőző két évet fogják, és csak 2011-től fogják tudni nézni a megelőző 3 évet

 

A HMKÁ alapján történő vetésváltásban a kukorica 3 évig termeszthető egymást követő években. 4. évben vethetünk-e 2/3 silocirkot 1/3 silokukoricával együtt? Az együttvetéskor mind tőszámban, mind pedig termésmennyiségben a cirok dominál.

2010.02.08 09:12   |   Utoljára módosítva: 2010.04.13 08:49

Az 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet vetésváltásra vonatkozó előírása értelmében a kukorica egymás után legfeljebb 3 évig termeszthető. A rendelet magát a növényt nevesíti, nem tesz különbséget a különböző célra termesztett kukorica variánsok között (csemegekukorica, pattogatott kukorica, silókukorica stb.). A negyedik évben az együttvetéstől és a silókukorica arányától függetlenül nem vethető ismét kukorica.

 

A konyhakert hasznosítási kód a vetésváltás miatt alkalmazható-e, illetve konyhakert esetében a vetésváltást hogyan kell értelmezni ?

2010.04.21 11:36   |   Utoljára módosítva: 2010.06.28 08:26

A konyhakert olyan, a gazdaság más területeitől elkülöníthet egység, amelyen elsősorban a gazdaság saját felhasználásra és nem értékesítésre történ termelés folyik. Nem tekinthet konyhakertnek például: szabadidős kertek, parkok, pázsitok, a közös használatú háztartások területei, mint például kutatóintézetek, vallási közösségek, kollégiumok, börtönök stb. területei, kivéve, ha ezek a területek teljesítik a mezgazdasági üzemre vonatkozó elírásokat, illetve a támogatási jogosultsági kritériumokat.

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. A rendelet értelmében a "hasznosított mezőgazdasági terület" tartalmazza a konyhakertet is, amelyet jó mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartani.

A fentiek alapján a konyhakert hasznosítású területeken termesztett növények esetében is kötelező a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásainak, így többek között a vetésváltási szabályoknak a betartása. Amennyiben a terület hasznosítási célja nem változik, a konyhakert hasznosítási kód kérelmen történő feltüntetése, akár több éven keresztül is megfelelő.

 

A MePAR-on az AKG-s KET-ten rajta a kunhalom fedvény. Közel sem azonos a kunhalom tényleges mérete és a fedvény. A kunhalmon telepített erdő van, a fák kb 10-15 évesek rajta, a MEPAR-ban nem támogatható területként szerepel. Mit tegyek vele? van rá előírás ?

2010.04.28 13:43   |   Utoljára módosítva: 2010.06.28 08:27

A kunhalmok tájképi és régészeti emlékeken túlmenően kiemelt jelentőségű botanikai élőhelyek is, melynek védelmét a Természet védelméről szóló a 1996. évi LIII törvény is előírja. Továbbá a Tanács 73/2009/EK rendelet értelmében a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait 2010-től ki kell egészíteni a táj jellegzetességinek megtartására vonatkozó kötelezettséggel, 2010-ben a gémeskutak és a kunhalmok megőrzése került az előírások közé.

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerét tartalmazó 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 32/2010. (III. 10.) FVM rendelet értelmében a kunhalmok területén tilos a fahasználat (fakitermelés, illetve ahhoz kötődő bármilyen tevékenység), továbbá 2010. november 1-jétől tilos a gyeptelepítés előkészítéséhez szükséges talajmunkák kivételével bárminemű talajmunka végzése. A területalapú és egyéb, a kölcsönös megfeleltetés szempontjából releváns támogatási jogcímek esetén betartandó az előírás. A HMKÁ előírásokat a gazdaság teljes területén be kell tartani, a nem támogatható, illetve a nem támogatott területeken is.

 

Nem tud rámenni a csapadék miatt a területére a gazdálkodó a folyamatos esőzés miatt – s ugye a HMKÁ miatt nem is teheti meg -. Vis maior esemény konkrétan nincs, azaz nem belvizes a terület, csak egyszerűen oly mértékben átázott, hogy nem lehetséges semmi gépi munka. A gyom az természetesen nő. Ilyenkor mit lehet tenni ? Hogyan kell adminisztrálni, hogy a gyomosodást nem tudja kezelni jelenleg. Illetve majd esetileg zöldtrágya növényt tesz bele, ezt jelentse másodvetésnek ? Előtte pedig módosítson a tervezett kultúránál vetés hiányában pihentetett területet? Tehát mit lehet ekkor tenni , hogy a HMKÁ-nak megfeleljen ?”

2010.05.27 11:49   |   Utoljára módosítva: 2010.06.28 08:28

Erre az esetre is alkalmazható a vis maior rendelet, és az abban meghatározott vis maior esemény, mint szélsőséges időjárási körülmény. Igaz, hogy ez nem belvíz, viszont a rendelet felsorolása nem teljes "stb.", tehát előfordulhat a felsoroltakon kívül más szélsőséges időjárási körülmény is.

"A 44/2007 FVM rendelet 3. § (1) A 2. § alkalmazása során az MVH elsősorban a következő eseteket ismeri el:

d) a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tüzeset, jégkár, fagykár stb.);"

 

Ha az idei évben pl napraforgót, kukoricát stb. nevesítettem az e-kérelemben, de az nagy valószínűséggel nem realizálódhat, tehát vis maior lesz PIH01 kóddal. Ebben az esetben vonatkozik e rám, hogy jövőre nem vethetek napraforgót ?

2010.07.02 11:31   |   Utoljára módosítva: 2010.07.28 08:25

Aki árvíz, belvíz miatt bead vis maiort, és PIH01-re módosítja a hasznosítási kódot (vagy eleve el sem tudja vetni a tavaszi kultúrát), ott a PIH01 nyilván megszakítja a vetésváltást azon a területen.

Aszálykár miatt bejelentett vis maior eseménynél az adott kultúra valószínűleg már lábon áll (pl kisül a napraforgó, kukorica...), így ott már valószínűleg nem fogja pihentetett területre változtatni a kódot, és beleszámít a vetésváltásba. Ha pl. kitárcsázza és másodvetésű növényt vet bele, úgy a másodvetés a HMKÁ rendelet módosítása értelmében beleszámít a vetésváltásba. A vetésváltási előírás ellenőrzésekor térinformatikai vizsgálat történik a kérelmezett kultúrával, az esetleges egyezőségnél helyszíni vizsgálattal történik annak megerősítése, hogy valóban meg nem felelés áll -e  fenn. Vis maiorral érintett esetekben  egyedi elbírálás során születik döntés arról,  hogy a két információ alapján (mármint vis maior bejelentés, illetve annak elbírálása és helyszíni ellenőrzési megállapítás)  megállapítható-e meg nem felelés vagy sem.  A vis maior kérelemből látszik, hogy az mire vonatkozik, így ez és a helyszíni ellenőrzés alapján eldönthető, hogy ezzel megszegte-e a vetésváltási szabályokat vagy sem. 

 

Kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni az öntözést, ha egy KFT végzi az öntözést a gazdálkodó területén szolgáltatási díj ellenében. A Kft-nek line árra, árokból történő vízkivételre van engedélye, vagyis nem adott helyrajzi számra

2010.07.08 14:55   |   Utoljára módosítva: 2010.07.28 08:27

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot feltételeit tartalmazó 50/2008. FVM rendelet értelmében öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély esetén lehetséges . Továbbá a  2010. évi egységes eljárási szabályokról szóló 34/2010 FVM rendelet 4. § (1) előírja, hogy az ügyfélnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie azokat a táblákat, amelyeken öntözési tevékenységet kíván végezni.
Abban az esetben, ha az ügyfél a kérelembenyújtási időszak után olyan táblán kezd mezőgazdasági célú öntözésbe (pl. aszály miatt), amelynél az egységes kérelmen ezt még nem tudta jelezni, akkor ennek tényét az egységes kérelem adatváltozás felületen pontosításként a későbbiek folyamán be kell jelenteni,

Amennyiben a  szolgáltatást nyújtó cég rendelkezik érvényes engedéllyel (és a gazdálkodó számlával tudja igazolni, hogy az ő szolgáltatásukat vette igénybe), úgy az öntözési tevékenység ilyen formában megfelel az előírásnak.

 

A következőt szeretném kérdezni Önöktől: adott egy gazdaság, aki belépett az AKG-ba (integrált szántóf. célp.), de vannak olyan táblái, amiket nem vitt be az AKG-ba. Egy ilyen nem AKG-s táblán idén (2010) burgonyát termeszt. Akg-s tábla esetében 4 évente kerülhet oda vissza a burgonya. Nem AKG-s terület esetében mikor termeszthet ismét burgonyát? A HMKÁ szerint "Általában kultúrnövényeink zöme önmaga után nem vethető még egyszer." Ez azt jelenti, hogy egy év kihagyással ismét ültethet burgonyát? Válaszukat előre is nagyon köszönöm

2010.08.09 13:58

Az 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet szerint a vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette;
Fentiek szerint tehát a nem AKG-s területeken másodvetemény betervezésével, annak az egységes kérelemben történő bejelentésével – W0102 adatlap – a burgonya a következő évben is tervezhető, amennyiben annak termesztéstechnikai és növényegészségügyi lehetősége adott.
 

 

Azt szeretném megkérdezni, hogy a repcét hány évenként lehet ugyan arra a területre vetni ? A repce és a napraforgó hogy válthatja egymást?

2010.09.06 08:47

Amennyiben Ön nem vesz részt az EMVA AKG támogatásokban, úgy a repce, és a napraforgó egymást követő termesztésére vonatkozóan nincs előírás. Önmaga után azonban mindkét növény csak abban az esetben vethető az 50/2008 FVM rendeletben foglaltak szerint, ha másodvetésre kerül sor, s azt Ön az elektronikus felületen a W0102 adatváltozás bejelentőlapon bejelenti. Ennek megfelelően tehát Főnövényként repce, másodveteményként valamely egyéb növény pl. mustár, majd ismét főnövényként repce vetésváltás megfelelő a jogszabályok szerint, ugyanez vonatkozhat a napraforgóra is, azonban szakmai szempontból nem javasolható a napraforgó ugyanazon területre történő visszavetésé 4-5 éven belül.
Amennyiben a területe részt vesz a 61/2009 FVM rendelet szerinti EMVA AKG támogatásban, úgy a napraforgó csak egyszer termeszthető 5 éven belül, valamint az olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban. Azonban ezen esetben is a vetésváltási szabályok teljesítésébe a másodvetést figyelembe kell venni.
 

 

Tisztelt Hölgyem/Uram! 2008.évi területalapú támogatás iránti kérelem beadása időpontjában termesztett kultúra az első év a HMKÁ vetésforgó ellenőrzésekor. Ha ellenőrzés van 2012-ben, akkor 2008-tól kezdve nézik meg a vetésforgó szabályainak való megfelelést, vagy 2012- x év alapján? Válaszukat előre is köszönöm!

2010.10.13 12:27

Az 50/2008 FVM rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében a vetésváltásra vonatkozó előírások - 1. melléklet 3. pontja - vonatkozásában

„ legkorábban a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a területen szereplő kultúra számíthat kiindulási alapnak;

„ a vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette;”

 

Fentiek szerint tehát az MVH a 2008 évtől kezdődő „göngyölített” adatokat veszi figyelembe, nem pedig csak visszamenőlegesen 2-3 évre.

 

HMKÁ vetésváltásra vonatkozó előírásai között nem találom a ZABra vonatkozó feltételeket (rozs, búza, tritikálé, árpa egymás után 2 évig termeszthető). Ebben az esetben "Minden egyéb növény egy évig termeszthető" eset lép fel?

2010.10.14 14:05

Az 50/2008 FVM rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében a vetésváltásra vonatkozó előírások az 1. mellékletben találhatók, s a zab esetében az Ön által is rögzített kategóriába sorolandó, azaz „Minden egyéb növény egy évig termeszthető". Természetesen ezen esetben is fennáll a másodvetés lehetősége.

 

Gazdaságunk területének bővítését tervezzük egy olyan gyepterülettel, mely a földhivatali nyilvántartás szerint 3,12 ha, MePar nyilvántartás szerint viszont 2,33 ha a támogatható blokk. Mivel ezt a gyepterületet erdő veszi körül, szemmel is látható körben a beerdősülés. A területet évek óta nem kaszálták. Első kérdésem az lenne, hogy elegendő-e a terület támogatható részét rendbetenni, annak ellenére, hogy a földbérleti szerződésünk a teljes 3,12 ha-ról fog szólni, tulajdonképpen a gazdaságunk területe ennyivel bővül. Tehát, hogy a gazdság (blokkokon kívüli) nem támogatható földterületeire is vonatkozik-e a HMKA. A másik kérdésem az, hogy a MePar adatok alapján ez a blokk jelenleg 0 ha támogatható területtel rendelkezik, mivel az elmúlt években nem adtak be rá támogatásti kérelmet. Indíthatom-e a változásvezetést a támogatásigényléstől függetlenül pl. januárban, azért, hogy lehetőleg minél kevésbé késleltesse a gazdaságunk többi területére járó támogatások (AKG, SAPS) kifizetését.

2010.11.25 12:57

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 3. §-a értelmében „A termőföld művelési ágának megváltoztatását be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.” ettől eltérő esetben a termőföldre vonatkozó hasznosítási kötelezettségnek eleget kell tenni (5§.).
Ezen előírás természetesen nem közvetlenül kapcsolódik a támogatásokhoz, de az 1112/2009/EK rendelet 55. cikke értelmében a gazdaság teljes területére vonatkozóan be kell tartani a Kölcsönös megfeleltetés előírásait. Tehát amennyiben Önök nem jelentenek művelési ág változást a befásodott területre – pl. fásított terület - , úgy a meg nem felelés megállapításra kerülhet a mezőgazdasági területek vonatkozásában.
Második kérdésére vonatkozóan a 115/2003 (XI.13.) FVM rendeletben foglaltak adnak iránymutatást, miszerint a rendelet 1. mellékletében lévő nyomtatvánnyal az ügyfél kezdeményezheti a MePAR évközi módosítását – természetesen ez lehetséges az egységes kérelem részeként is. A rendelet szerint az október 1-ig benyújtott bejelentésekben foglaltak szerint elfogadott változások átvezetésre kerülnek, mely változtatások elvileg már a következő kifizetési kérelem időszakában felhasználhatók.
Amennyiben a változásvezetés nem következik be az egységes kérelem időszakára, úgy ott ismét változásvezetést kell indítani, de el nem fogadás esetén az MVH ezt túligénylés szerint bírálja el.
Fontos azonban, hogy igazolható legyen a változásvezetési kérelem mellett, hogy a terület 2003. június 30-án jó állapotban volt.
 

 

2008-ban napraforgó volt vetve 3 hektáron. Csak terület alapú támogatást igénylek. Tavaly és tavalyelőtt kukorica volt benne, idén vethetek-e napraforgót, hogy a támogatásnál szankciót ne alkalmazzanak

2011.01.17 14:40

A SAPS támogatás esetében a vetésváltás szabályai szerint a napraforgó termesztése csak az egymást követő években nem megengedett az 50/2008 FVM rendelet mellékletében szereplő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot szabályrendszere szerint. Természetesen másodvetés megtörténtének bejelentésével a jogszabály szerint ez is megvalósítható, de termesztéstechnikailag nem javasolt. Tehát az Ön által felvázolt vetésterv a Kölcsönös Megfeleltetés szabályrendszerét nem sérti, azaz alkalmazható.

 

Ismert, hogy ugyanazon területen maximum 3 egymást követő évben szabad kukoricát termelni. Egyik szántóterületem a 2008, 2009-es években bérbe volt adva és a bérlő nem közölte velem, hogy milyen növényt termelt. 2010-ben lejárt a bérlet, átvettem a művelését és kukoricát termesztettem, most 2011 évben szintén kukorica termesztését tervezem. Kérdésem az, megtehetem-e ezt következmények nélkül akkor is, amennyiben kiderülne, hogy a bérlő az előző két évben is kukoricát termelt ugyanazon a területen, hiszen ebben az esetben 2011-ben már a 4 év kukoricatermesztés történne. Válaszukat várom.

2011.01.24 11:02

A SAPS támogatás esetében a vetésváltás szabályai a földterületre, s nem a használóra vonatkozóan kerültek meghatározásra az 50/2008 FVM rendelet értelmében. Ennek megfelelően ismerni szükséges az Ön által ismertetett esetben is a tábla előéletét. Amennyiben erre nincs módja, vagy akadályoztatott, úgy másodvetés alkalmazásával a sort megszakíthatja, s ennek megfelelően kockázat nélkül vethet adott területre ismételten kukoricát. A másodvetés jóváírásához azonban az e-kérelem felületen a bejelentést meg kell tennie a W0102 adatlapon.

 

HMKÁ rendelet szerint a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről. Melyik gazdálkodónak kell figyelembe venni ezt a pontot -aki ilyen AKG-s területen gazdálkodik?- aki ilyen SAPS-os területen gazdálkodik? - vagy esetleg aki ilyen irányultsági támogatást igényelt

2011.03.22 10:51

Az 50/2008 FVM rendeletben foglalt előírások, így az Ön által ismertetett Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot a rendelet 3.§ (2) bekezdése értelmében kötelezően alkalmazandó a gazdaság teljes területére vonatkozóan, ha a gazdálkodó az alábbi támogatások valamelyikét igénybe veszi.
- az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás; illetve
- az EMVA-ból finanszírozott
ba) kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bb) Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bc) agrár-környezetgazdálkodási támogatás;
- minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.
A 12 % feletti területekre vonatkozó előírást az esetben kell alkalmazni, ha a MePAR szerinti fedvény alapján a 2 hektárnál kisebb területű táblájának több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt
Tehát a HMKÁ a SAPS támogatás esetén is kötelezően alkalmazandó, ha az Ön területe a 12 %-os fedvénnyel érintett fentiek szerint.
 

 

A napraforgót önmaga után, hány év mulva vethetk

2011.03.22 10:56

A SAPS támogatás esetében a vetésváltás szabályai szerint a napraforgó termesztése csak az egymást követő években nem megengedett az 50/2008 FVM rendelet mellékletében szereplő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot szabályrendszere szerint. Természetesen másodvetés megtörténtének bejelentésével a jogszabály szerint ez is megvalósítható, de termesztéstechnikailag nem javasolt.
Ugyanakkor, ha a területe EMVA AKG szántóföldi célprogramban is szerepel, úgy a 61/2009 FVM rendelet szerint a napraforgó csak egyszer termeszthető 5 éven belül és a szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban.
 

 

Ezen a linken és papír formába Kérvényt nyújtottam be,hogy engedélyezzék ,hogy szója után szóját vessek!Akkor azt írták,hogy a terület alapú támogatással egy időben nyújtsak be vis majort elektronikus úton !Benyújtottam a terület alapú támogatásra az igényemet (csop.vez.falugazdász készítette).Kiderült,hogy nincs vis major felület,így nincs lehetőség a benyújtásra sem.A falugazdász felhívta a megyei (Vp.)Mvh vezetőjét.Ő is ugyan olyan tanácstalan volt!!!Azzal nyugtattak,hogy"talán később lesz lehetőség a vis major benyújtására".

2011.04.27 10:42

Valóban abban az esetben kaphat felmentést a vetésforgó be nem tartására alól ha az egységes kérelemmel együtt – illetve a benyújtást követően megnyíló vis maior felületen kérelmét benyújtja, amiben jelzi, hogy a 2010-es évi Vis Maior eseményre hivatkozva szeretne a 2011. évben szükséges és indokolt a 2010. évi hasznosításnál maradni. Kérjük tehát, hogy figyelje, hogy mikor jelenik meg vis maior kérelem felület, akkor nyújtsa be azt, és a tényleges hasznosítást adja meg. Fontos, hogy a kérelemben konkrétan fejtse ki, mi az a vis maior körülmény, ami miatt nem tudja betartani a vetésváltásra vonatkozó előírást.
A bejelentést elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kell megtennie. Az igazoló dokumentumokat csatolni nem szükséges, ha a vis maior oka a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát az MVH Hivatalból keresi meg.
További kérdés esetén kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.
 

 

Tisztelt cím! A kérdésem a következő lenne: ha ősszel repcét vetettünk és tavasszal, április vége felé betárcsáztuk, mint zöldtrágya, ez a művelet eleget tesz a zöldtrágyázási kötelezettségnek és megtöri a monokulturát, vagyis vethetünk újra kukoricát? Válaszukat köszönjük.

2011.04.27 10:44

Az Ön által leírt esemény azon esetben töri meg a monokultúrát, ha a másodvetés ténye az e-kérelem felületen bejelentésre került. Amennyiben erre nem került sor úgy sajnos nem vehető figyelembe a vonatkozó 50/2008 FVM rendelet értelmében:
„a vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette;”

A zöldtrágyázást az EMVA AKG programba bevitt szántóterületek vonatkozásában egyszer kötelező végrehajtani. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha az MVH vonatkozó formanyomtatványán - D-3008-01 - ezt az eseményt a beforgatást megelőző 15 napon belül bejelentette.
További kérdés esetén kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.
 

 

Az idei E-kérelem beadásakor derült ki, hogy a területemen Kunhalom magasodik, amin 2010 novembere óta nem szabad mezőgazdasági munkát végezni. A területre tavaszi növényt kukoricát fogok vetni, természetesen a kunhalom területét kihagyom. A kunhalom területét ha jól értelmezem a program le engedi igényelni!? Kérdéseim tehát következőek lennének: 1. leigényelhetem-e az egész területet ( a kunhalmot is) GAB 06 hasznosítási kóddal? 2. Ha nem, akkor a kunhalom egy külön kör alakú parcella legyen? 3. Ha igen, milyen hasznosítási kóddal jelöljem? 4. a Rendeletből nem derült ki számomra egyértelműen, hogy be kell -e gyepesítenem a kunhalom területét, és itt a kötelességen érte a kérdés lényegét, tehát köteles vagyok e begyepesítenem vagy csak nem szabad művelnem?

2011.05.10 11:43

Kérdéseire az alábbi válaszokat adjuk:
1.Igen, de kukoricát idén már nem lehet vetni a kunhalom területen, mivel a kunhalom területén 2010. november 1-jétől tilos a talajmunka végzése.
2. Nem releváns
3. A kunhalmot nem kell külön hasznosítási kóddal jelölni, hiszen az a tábla része.
4. A kunhalom területén nem kötelező a gyepesítés, viszont a KM előírásait (pl: gyommentes állapot fenntartása) be kell tartania.
 

 

akg-ban repce vethető 2 évente?

2011.05.10 11:47

Az 50/2008 FVM rendelet – mely minden földhasználóra generálisan vonatkozik – szerinti vetésváltási előírás:
a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék;
c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.

Az Ön által említett 61/2009 FVM rendelet által meghatározott vetésváltás értelmében ugyanakkor szója, olajrepce, illetve napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban. Ez azonban ezen növények egymás utáni vetését korlátozza, nem önmaga utáni vethetőséget.

Fentiek szerint tehát a repce két évente történő vethetőségének jogszabályi akadálya nincs, önmaga után azonban nem vethető, csak másodvetés bejelentésével.
Réparepcére vontkozó korlátozás a jogszabályban nincs
 

 

Korábbi levelünk szerint megerősítjük, hogy a módosított, de jelenleg már hatályos HMKÁ szerint a 4 évig történő termeszthetőség, csak akkor érvényes, ha adott területen folyamatosan 4 éven keresztül vetőmagkukorica termesztése történt. Egyéb kukorica vonatkozásában továbbra is a legfeljebb 3 évi termeszthetőségi korlát az előírt.

2011.05.12 13:32

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti állapot vetésváltásra vonatkozó előírásai a pihentetett területek vonatkozásában nem szab határt annak alkalmazhatóságára.
Tehát a Kölcsönös megfeleltetés szempontjából a pihentetett terület több évig való alkalmazhatóságának akadálya nincs.

 

1.) az ügyfél sima SAPS-ot igényel szántóföldi vetésforgóval. Amennyiben 2008 - kukorica 2009 - kukorica 2010 - kukorica (felhívtam a figyelmét, hogy a köv. évben mást vessen, így) 2011-ben napraforgó DE jött a multkori fagy, ami miatt a már kikelt napraforgója károsodott, lgy 2011 VIS MAIOR keretében bejelentve kukorica lesz végül megint ilyenkor újra kezdődik neki a kukorica 3 éve, vagy marad a 4-nek?

2011.06.10 10:46

A vis maior esemény részletes ismertetése során egyértelműsíthető, hogy a napraforgó vetésével az ügyfél a vetésváltási szabályoknak meg kívánt felelni, azonban azt egy vis maior esemény meghiúsította. Tekintve, hogy a kukorica igen korai stádiumban került a napraforgó elvetését követően a területre, így nem tekinthető másodvetésnek, tehát ez alapján a kukorica a 4. évnek tekinthető. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak elfogadott vis maior kérelem esetében van lehetőség a vetésváltási szabályoktól való eltérésre.

 

mi a helyzet abban az esetben, ha nem fagykárt szenvedett az ügyfél, hanem vadkárt - ami a Vis Maior rendelet értelmében nem vis maior ok, de a jelenlegi elektronikus felületen meg jelölhető. Ha végül mégsem fogadják el a Vis Maior bejelentését akkor a KM megszegése miatt (automatikusan?) szankcionálhatják a végső határozatában? vagy módosítás alatt van esetleg a vis maior rendelet ebben a tekintetben?

2011.06.10 10:47

kérdése tekintetében az elektronikus bejelentő felület tartalmazza a vadkárt, azonban a 44/2007 FVM rendelet nem. Kérjünk a jogszabályi hivatkozás ellenére az esemény jelentését, s ahhoz a vadászati hatóság – vadkárszakértő véleményével alátámasztva kerüljön benyújtásra az illetékes MVH kirendeltségre.

 

Milyen szankció várható, ha a gazdálkodó 4 évig termeszt egymás után kukoricát (nem hibrid)? A kukorica megítélésében van e különbség a silónak és a szokványnak vetett kukorica között?

2011.06.29 10:22

A Kölcsönös megfeleltetés esetében a gondatlanságból elkövetett meg nem felelés 1-5 5 közötti szankciót jelenthet (ismétlődés esetén 15 %) valamennyi KM releváns támogatás összegére vonatkozóan.
Vetésváltás tekintetében nincs különbség a silókukorica illetve a szemeskukorica között, tehát minkét esetben a három évig történő termeszthetőség számít, kivéve, ha másodvetés bejelentésével megszakítja a fővetés sorát. A 4 évig történő termeszthetőség csakis kizárólag abban az esetben lehetséges, ha mind a 4 évben vetőmagtermesztés célját szolgáló hibridkukorica volt a területen. egyéb kukorica termesztése esetén – bármely évi megszakítással – ez már nem alkalmazható.
 

 

Tisztelt Szakértők! Másodvetésként zöldtrágyanövényt vetünk. Az AKG-s területeknél a D-3008-01-es nyomtatványon postai úton bejelentettem a másodvetést. Kérdésem, hogy a csak SAPS-os területek esetében van -e bejelentési kötelezettségünk, ha oda is tervezünk másodvetést, zöldtrágyázást?

2011.07.21 12:18

A 22/2011 VM rendelet 14. §-a értelmében az ügyfélnek az egységes kérelemben szereplő bejelentett tábláin történt másodvetésről annak megtörténtét követő tizenöt napon belül értesítenie kell az MVH-t az adatváltozás bejelentésére szolgáló elektronikus felületen. Továbbá tájékozatjuk, hogy e rendelet értelmében a másodvetés elektronikus úton történő bejelentése egyben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (7) bekezdés b) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítését is jelenti.

Az 50/2008 FVM rendelet szerinti vetésváltás szabályai ugyanis a másodvetésű növényekre is vonatkoznak, így a vetésváltás szabályainak nyomonkövethetősége, csak a bejelentéssel biztosítható.
 

 

Lenne egy kérdésem a kunhalmok területét (amin elvileg gépi munkavégzést nem végezhet kivéve gyeptelepítés) honnan lehet megtudni pontosan?

2011.07.25 09:57

A kunhalmok területe az egységes kérelem felületén lévő jel lemérésével tájékoztató jelleggel lemérhető. Pontos területi kiterjedési lista nem elérhető Önök számára, tekintve, hogy ingatlannyilvántartási adata nincs. A kunhalmok területe sok esetben nem éri el a támogatható legkisebb táblaméretet, ezért azt a táblából külön kirajzolni nem kell, de a helyszíni ellenőrzés során az előírás betartása ellenőrzésre kerül. Amennyiben az AKG támogatás során a naplóban rögzíteni kell a területre jutó munkafolyamatot, úgy az adott táblán belül előzőek szerint lemért közelítő érték alkalmazható.

 

Ugyanabba a területbe hány év után vethető repce?

2011.08.08 12:13

Amennyiben Ön csak egységes területalapú támogatást igényel, úgy a vetésváltás vonatkozásában az 50/2008 FVM rendelet 1. mellékletében szereplő előírások a mérvadóak, mely szerint káposztarepce önmaga után ugyanazon területen nem termeszthető. tekintve azonban, hogy a vetésváltásba a másodvetés is beleszámít, így annak az elektronikus felületen történő bejelentésével az egymásutániság tilalmát következő évre vonatkozóan kiválthatja.

Amennyiben Ön AKG támogatásban is részt vesz, úgy figyelembe kell vennie a 61/2009 FVM rendelet vetésváltásra vonatkozó előírásait is, miszerint „szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban”
 

 

Tisztelt Cím! Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy őszi káposztarepce után másodvetésként kerülhet e takarmányrepce? Az 50/2008 ( IV.24.) FVM rendeletben konkrétan nem szerepel. Válaszukat előre is köszönöm !

2011.08.18 15:33

Az Ön által is említett 50/2008 FVM rendelet vetésváltásra vonatkozó előírásai szerint „Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;” A repcék jogszabályilag külön nem nevesítettek, de a káposztarepce, takarmányrepce, olajrepce, réparepce is a Brassica nemzetségbe tartozik. Azonos betegségekkel és termesztési nehézségekkel terheli a termesztőket, közös gazdanövényei a különféle kórokozóknak és kártevőknek, ezért nem indokolt és nem lehetséges kivételt tenni egyik faj esetében sem az egymás után termesztésre vonatkozóan, még másodvetés esetében sem.
Fentiek fontosak azon okból is, hogy az Ön által említett másodvetés ténye is beleszámít a vetésváltás szabályaiba.

 

Szeretném megkérdezni, hogy ha nem vagyok AKG-ban repce-buza-buza-repce vetésforgót alkalmazhatok-e

2011.08.23 10:09

Amennyiben Ön SAPS támogatást igényel, úgy az 50/2008 FVM. 1 mellékletében szereplő vetésváltás szabályainak betartása kötelező. ezen előírás szerint a repce önmaga után nem termeszthető – kivéve egyéb köztes másodvetés beiktatásával, bejelentésével - , ugyanakkor a Búza önmaga után 2 évig minden esetben termeszthető.

Ezen elvek alapján az Ön által ismertetett vetésforgó megfelel az előírásoknak.
 

 

Tisztelt Cím! Kérdésem a következő lenne: integrált szántóföldi célprogramban különbséget kell-e tenni a zöldborsó és a szárazborsó között a vetésváltási szabályok tekintetében? Valamint, 2011. áprilisában egy adott területen főnövényként zöldborsót vetettünk, mikor kerülhet ismételten zöldborsó ugyanabba a táblába legkorábban?

2011.09.21 13:45   |   Utoljára módosítva: 2011.09.21 13:49

A 61/2009 FVM rendelet vetésváltás tekintetében elkülöníti a zöldborsót és a szárazborsót, ugyanakkor vetésszerkezetileg nem. Ön a vetésváltás tekintetében érdeklődött, melyre vonatkozóan az alábbiak szerint fogalmaz a jogszabály.

A rendelet értelmében „hüvelyes növény: bab, borsó fajok, lencse, …;” illetve „szálas pillangós takarmánynövények: lucerna, bükköny-félék, …., borsó, tarka koronafürt, ……… vagy ezen növények keveréke, füves keveréke;” Az agrár-környezetvédelmi támogatásra vonatkozó vetésváltási szabályok szerint a „szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül” , míg a zöldborsó vonatkozásában „két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie;” A vetésváltási szabályok teljesítésébe a másodvetést figyelembe kell venni.

Fentiek szerint tehát, amennyiben agrár-környezetvédelmi támogatásban szerepel a földterület, s azon 2011 évben zöldborsó volt, úgy oda legközelebb borsóféle 2014 évben lehetséges.

Amennyiben a terület csak SAPS támogatással érintett úgy az 50/2008 FVM rendelet szerint a vethetőségnek jogszabályi korlátja nincs.
 

Tisztelt Cím! A kérdésem a következő lenne: 2010 őszén vetettünk repcét, 2011 nyarán ezt betakarítottuk. Lehet e repcét vetni zöldtrágyázás céljából, hogy növekszik és ősszel betakarítjuk.

2011.09.21 13:48

Az 50/2008 FVM rendelet 1. számú melléklet 3. a) pontja értelmében a felsorolt kultúrák önmaguk után nem termeszthetők. Tekintve, hogy a jogszabály 5. § (3) bekezdése b) pontja értelmében „a vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette” E szerint az Ön által felvázolt, másodvetésben tervezett zöldtrágyaként alkalmazni kívánt repce a jogszabályi feltételek értelmében nem felel meg az előírásoknak. Egyébiránt amennyiben Ön AKG támogatásban is részt vesz, úgy az esetileg „árvakelésnek” is minősíthető terület nem felel meg a zöldtrágyázás kritériumának.  

Tisztelt cím! A kérdésem a következő lenne: 2011 októberében lekerült a hibridkukorica a tábláról. Őszi zabot vetnénk, ezt 2012 áprilisában beforgatnánk mint zöldtrágya, és újból hibridkukoricát vetnénk. Korábbi kérdésemre kapott válasz alapján ez így lehetséges. Kérdések: az ősz árpa ebben az esetben másodvetésként szerepel, függetlenül attól hogy a 2011-2012-es gazdálkodási év első növénye? A másik problémánk, hogy a másodvetést, középmélylazítást, zöldtrágyázást be kell jelenteni (az egységes kérelemben is be lehet jelenteni). A 2011 őszi másodvetést és középmélylazítást a 2011-es kérelemben lehet bejelenteni, pedig már a 2011-2012-es gazdálkodási évben történik? A bejelentendő műveleteket mindaddig a 2011-es kérelemben lehet bejelenteni (adatváltozás bejelentése), amíg a 2012-es kérelmet nem adtuk be? Hogy történjen a bejelentés? Segítségüket köszönjük!

2011.11.03 08:46

Az 50/2008 FVM rendelet 1. számú melléklet 3. pontja értelmében” Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető a vetőmagcélból termesztett hibridkukorica. Azonban, ha Ön már kimerítette a fenti lehetőségeket, úgy a jogszabály 5. § (3) bekezdése b) pontja szerint „a vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint a másodvetés megtörténtét követő 15 napon belül bejelentette”. tehát az Ön által felvázoltak szerint jogszabályi alapon mehet a hibridkukorica.

A másodvetés tényét az egységes kérelemben jelenteni kell tárgyév vonatkozásában, mely egyben az AKG bejelentésnek is megfelel, s ezt jelen pillanatban csak a 2011-es kérelemfelület adatmódosító oldalán teheti meg.

A középmély lazítás illetve a zöldtrágyázás tényének jelentésére csak lehetőséget biztosít az e-kérelem felülete, azonban a 61/2009 FVM rendelet szerint kihivatkozott MVH közleményben ezen két esetben papír alapú bejelentés szerepel – másodvetésre a 22/2011 VM rendelet lehetőséget biztosít elektronikus formátum benyújtására is - , melynek benyújtása független a rendelkezésre álló elektronikus felülettől.
A nyomtatványok az alábbiak:
D-3008-01 Agrotechnikai műveletek bejelentőlap
Kitöltési útmutató - Agrotechnikai műveletek bejelentőlaphoz
 

Fagykárra bejelentett őszi árpa egy részére idén tavaszi zabot vetettünk. Másodvetésnek minősül-e így a vetés? (a Gazdálkodási naplóban létezik felülvetés művelet)

2012.05.09 10:40

Amennyiben a 2012 évi E-kérelmében főnövényként bejelentette az őszi árpa növényt, majd május 15 után megnyíló felületen zöldtrágyanövényként történő aláforgatást jelentett, s másodvetésként ugyanezen adatlapon bejelenti a zabot, akkor a zab másodvetésnek minősülhet.
Amennyiben az egységes kérelemben már az eredeti állapotnak megfelelően bontotta tábláját, s abban részben zabot és részben árpát jelölte úgy nem.
Amennyiben a tavalyi kultúra (Őszi búza) az elmúlt évben másodvetésként lett bejelentve – zöldtrágyázási célból – s annak részleges zöldtrágyakénti aláforgatását – felület hiányában D-3008-01 Agrotechnikai műveletek bejelentőlapon (AKG esetében) bejelentette, úgy a zab főnövényként kerülhet a jelenlegi e-kérelembe. s csupán a búza az ami a másodvetés szerepét betölti.

 

A 12%-nál nagyobb lejtésű területekkel kapcsolatban érdeklődnék. Mi minősül 12%-nál nagyobb lejtésű területnek? (termeszhetőség, és területalapú támogatás szempontjából) Ha egy adott terület 12%-nál nagyobb lejtésű, milyen növények termeszthetőek, és milyen növényekre igényelhető területalapú támogatás?

2012.05.17 09:50

A terepszint emelkedés mértékének 12 %-nál meredekebb jellegét (100 m-en belül 12 m szintkülönbség) a MePAR térképen ellenőrizheti. A MePAR jobb oldali menüsorában bejelölve aktiválhatja a fedvényt. Ezen kívül az elektronikus kérelem beadás térkép felületén is megjeleníthetők a 12%-nál nagyobb lejtésű területek.
A jelenleg hatályos 50/2008 FVM rendelet szerint 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. Tehát ezen növényeken kívül bármely kultúra termesztése lehetséges.

Fontos azonban ismerni, hogy ugyanezen rendelet alapján a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről:
ba) őszi kultúra vetésével, vagy
bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy
bc) másodvetésű takarónövény termesztésével.

A szóban forgó rendelet 5. § (1) bekezdése állapítja meg, hogy mely táblákon kell alkalmazni az előírást, azaz mit tekintünk 12%-nál nagyobb lejtésű táblának: 2 hektárnál kisebb táblák esetében az adott tábla területének több, mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű terület. 2 hektárnál nagyobb táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.
Ugyancsak HMKÁ előírás, hogy az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.

Amennyiben területe egyben nitrátérzékeny kategóriába is sorolt – ezt is ellenőrizheti a MePAR blokkadatokban – úgy Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
 

Nem AKG-s gazdálkodó hogyan értelmezze a kalászosok vetésváltására vonatkozó előírást? Búza-búza-árpa vagy búza-tritikálé-árpa sorrend megfelelő-e?

2012.08.28 10:12

Az 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet értelmében nem kalászosok vetésváltásáról van szó, hanem az alábbi részleteséggel ismertetett a vetésváltás szabályrendszere:
Vetésváltásra vonatkozó előírások:
a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye;
c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.

A vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést az egységes kérelemről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette;
Az előírás a felsorolt kultúrák önmaguk után történő termesztésére értendő;

Fentiek szerint tehát az Ön által felsorolt valamennyi vetésváltás megfelelő.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

Ha további kérdésem van, hol kapok rá választ?
 

Kinek kell betartania a felszín alatti vizes jogszabályban foglalt előíráskoat ?

2009.07.17 13:49   |   Utoljára módosítva: 2009.09.03 11:40

A 219/2004 Korm rendelet szabályozza pontosan,. Mezőgazdasági tevékenység esetén 5 számos állat felett - illetve baromfi esetében - 3 számosállat felett, valamint MINDENKINEK, aki közvetve vagy közvetlenül terhelheti a felszín alatti vizeket pontszerű szennyezőforrás megléte esetén (pl. műtrágya-, üzemanyag-, trágyatároló)

 

Mit jelent a JFGK rövidítés?

2009.07.19 21:51   |   Utoljára módosítva: 2010.06.28 08:29

A JFGK a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények rövidítése. Ez a kölcsönös megfeleltetés előírásrendszer egyik eleme, amely előírások összefoglalása a Tanács 73/2009 (2009. január 19) EK rendelet II. sz. mellékletében található. A főbb elemei a természetvédelmi, környezetvédelmi, növény-egészségügyi, állatjelölési-állategészségügyi, és állatvédelmi szabályozások.

 

Mely hatóságtól kell engedélyt kérnem NATURA 2000 területen gyepfeltöréshez?

2009.09.03 12:25

A területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől.

 

Üvegház építése és 60 köbméternél kisebb térfogatú siló építése esetén szükséges-e építési engedélyt beszerezni?

2009.09.03 12:26   |   Utoljára módosítva: 2009.09.21 10:08

Az építési tevékenységeket alapvetően három kategóriába soroljuk:
1. építési engedély alapján végezhető
2. bejelentéshez kötött
3. építési engedély és bejelentés nélkül végezhető
A 37/2007 ÖTM rendelet tartalmazza az építési tevékenységek besorolását a fenti három kategóriába. Az üvegház építése Natura 2000 területen bejelentéshez kötött. A 60 köbméternél nem nagyobb térfogatú siló építési engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető.
 

 

Az lenne a kérdésem, hogy a marhalevelet minden esetben ki kell-e váltani adott szarvasmarhának, vagy csak akkor, ha az állat másik tenyészetbe megy."

2009.09.04 10:34

Minden Magyarországon született illetve importált szarvasmarhának rendelkeznie kell érvényes, azaz a tartó nevére és adott tartási helyre szóló marhalevéllel. Minden tartónak, tartási helynek tenyészethez kell kapcsolódnia, amely tenyészet tenyészetkóddal kell hogy rendelkezzék. Minden olyan esetben, ha az állat egy másik tenyészetbe kerül, új marhalevél kerül kiállításra az új tenyészetkód, tartó, tartási hely megnevezésével. Amennyiben az állat átkerül egy másik tenyészetbe, akkor a "régi" tenyészet a marhalevél alsó részét, az "új" tenyészet a marhalevél felső részét kell hogy kitöltve beküldje az ENAR ügyfélszolgálat részére. Megyei körzet esetén a kapcsolattartó állatorvos jogosult a marhalevél kezelésére. Amikor megérkezik a marhalevél mindkét fele az ENAR-ba, akkor az rögzítésre kerül, és új marhalevél kerül kinyomtatásra, amelyet megküldünk az "új" tenyészet részére (illetve a kapcsolattartó állatorvos részére).

 

Az ENAR rendszerben való részvétele a fülkrotáliával azt is jelenti, hogy automatikusan kap marhalevelet az állat?"

2009.09.04 10:35

Minden egyedet születése után meg kell jelölni ENAR füljelzővel illetve ki kell tölteni a 2010-es bizonylatot, amely a füljelzőhöz van mellékelve és a borjú ENAR-ban való regisztrálására szolgál. Amikor a regisztráció megtörténik, új marhalevél kerül kiállításra, amelyet a bejelentő tenyészet kap meg. Tehát az állat akkor kap automatikusan marhalevelet, ha belekerül a füljelző mindkét fülébe és a 2010-es bizonylat is hiba nélkül rögzítésre kerül.

 

. "Mi minősül tenyészetnek? Egy állatkert is annak tekintendő"

2009.09.04 10:35   |   Utoljára módosítva: 2009.09.04 10:38

Tenyészet: az állattartó által egy tartási helyen tartott állatok összessége, függetlenül azok fajától, fajtájától és hasznosításától. Szakmailag és üzemszervezési szempontból indokolt esetekben, ha az állattartó vállalja állat-egészségügyi következményeit, a különbözõ tartási helyen tartott állatok egy tenyészkóddal is nyilvántarthatók az illetékes állomás hozzájárulásával. E rendelet alkalmazásában tenyészetek: a mesterséges termékenyítõ állomások, gyûjtõtelepek, rakodóhelyek, karanténtelepek, állatvásárok (piacok), állatkórházak, állatkiállítások, legelõk, valamint a vágóhidak és az állati hullák megsemmisítésére szolgáló helyek is.Igen az állatkert is tenyészetnek tekinthető.

 

"Új marhalevelet kell igényleni akkor, ha egy tenyészetből egy állatkertbe kerül a marha?"

2009.09.04 10:41

Nem. A meglévő marhalevél alsó részével ki kell jelenteni az állatot a mostani tenyészetből, a marhalevél felső részét pedig az állatkertnek kell visszaküldenie az ENAR részére.

 

Szarvasmarhát nem kívánok tovább tartani. Ki kell a tartási helyet jelenteni? Melyik nyomtatvány kell hozzá?

2009.12.17 13:30

A honlap ENAR menüjére rákattintva a TIR menüben a 2153 nyomtatványon teheti meg a tartási hely megszüntetésének bejelentését. A Tenyészet Információs Rendszer (TIR) 2153-es Tartási hely és tartás módosító lapja már bejelentett tartási hely (vágási hely, rakodóhely) adatainak módosítására, valamint állatfajonként a tartás (vágás, stb.) indításának, újraindításának, felszámolásának, bejelentésére szolgál. A nyomtatvány Kitöltési útmutatójában is szerepel, hogy az állattartó egy állatfaj tartásának megszüntetését ellenjegyzés nélkül jelentheti be a fenti formanyomtatványon.
Olyan tartási helyen, ahol az állattartás megszűnt, ezt a tényt önálló besorolású tenyészet tartási helyén az ENAR koordinátor, nem önálló tenyészet esetén a hatósági állatorvos is bejelentheti a tartó aláírása nélkül.(Ezt a bejelentést a körzeti kapcsolattartó állatorvos (megyei körzetbe sorolt tenyészet tartási helyén) és a hatósági állatorvos a 1410-es bizonylaton is megtehetik.) A formanyomtatványt az alábbi linkről letöltheti
http://www.enar.hu/2153.pdf

 

2010.január 1-je után született bárányok új fülszámmal kell elátni,az lenne a kérdésem, hogy hol tudnék utána nézni a neten, mert sajnos a jogszabályt az már ismerem de még képeket a füljejölökről vagy pontos árat nem találtam a neten. Kérem ha tudnak segítségemre lenni akár egy linkkel vagy oldallal szívem vennék az email címemre. Előre is köszönettel

2010.03.24 10:04   |   Utoljára módosítva: 2010.04.23 14:49

A bárányok jelölésével kapcsolatos füljelzőkről információt a www.enar.hu oldalon találhat az alábbi linkeken. Továbbá az árakkal kapcsolatban a területi instruktorától is kérhet információt, akikről a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége honlapján (www.majusz.hu) tájékozódhat.

http://www.enar.hu/

http://www.enar.hu/Megrendelheto_fuljelzok_2010_utan.pdf

http://www.enar.hu/Megrendelheto_fuljelzok_2010_elott.pdf

 

Hogyan kérhetem meg az enarrendszerhez a felhasználónevet és a jelszót

2010.03.30 09:24   |   Utoljára módosítva: 2010.04.13 08:53

A www.enar.hu oldalon – a KM oldalról is elérhető – a T.I.R. menüpont általános ismertetője ebben segítséget nyújt, mely szerint a hatósági felhasználókon kívül, jogosultságot a Tenyészet Információs Rendszerben regisztrált állattartók és megyei kapcsolattartó állatorvosok, vagy az általuk felhatalmazott személyek is kaphatnak. Ezt nem hatósági felhasználók a 2961 Jogosultság Igénylő Lapon igényelhetik. Kérjük kitöltés előtt figyelmesen olvassák el az Útmutató - t. A bejelentést követően a regisztrált felhasználók bejelentett email címükön kapnak értesítést a felhasználói azonosítójukról, és jelszavukról, melyek birtokában az állattartó illetve felhatalmazottja hozzáférhet az állattartó által tartott állatok, a kapcsolattartó állatorvos ill. felhatalmazottja pedig a kapcsolattartó körzetében tartott állatok adataihoz. Probléma esetén, kérjük, forduljanak a központi ENAR ügyfélszolgálathoz, a 06-1-212-1730-s telefonszámon, vagy az enarufsz@enar.hu email címen.

 

Az lenne a kérdésem vetésterv készítéséhez, hogy a napraforgót mennyi év után lehet visszavetni önmaga után. Válaszát előre is köszönöm.

2010.06.28 08:16

Az 50/2008. (IV.24.) FVM rendelet szerint a napraforgó azon növények közé tartozik, amelyek ugyanazon táblán önmaga után csak egy évig termeszthető. A vetésváltási szabályok tekintetében a másodveteményt is figyelmbe lehet venni, ha az az egységes kérelem felületén bejelentésre kerül.
Amennyiben a terület EMVA AKG-ban szerepel, úgy adott táblán csak egyszer termeszthető az 5 év folyamán, és ugyanakkor a szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban.

 

az lenne a kérdésem hogy, hol kell kecske törzskönyvet igényelni??

2010.07.06 16:07   |   Utoljára módosítva: 2010.07.28 08:28

A http://www.majusz.hu/ oldalon a „Tenyésztési programon” belül találhatók információk, melyek kecske esetében még nem kerültek teljesen frissítésre. Mindenekelőtt vegye fel a kapcsolatot a honlapon található illetékes instruktorral, kiknek elérhetősége az oldalon a „MJKSZ” főmenüben található.

 

szeretném meg kérdezni hogyan lehet tenyész kodod kérni előre köszönom.

2010.08.10 09:51

Tenyészetkódot az alábbi adatok, igazolások megléte esetén kérhet a 2150 –Tenyészet bejelentő lap kitöltésével, s a www.enar.hu honlapon a TIR menüpont alatt megtalálható kitöltési útmutatóban szereplő címekre történő elküldésével:

2150-es bejelentő lap kitöltési útmutató linkje: http://enar.hu/2150_tenyeszet_bejelento_lap.pdf
2152-es bejelentő lap kitöltési útmutató linkje: http://enar.hu/2152_tartasi_hely_bejelento_lap.pdf

A tenyészet állattartójának rendelkeznie kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Ügyfélregisztrációs Rendszere által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal.

A bejelentéshez minden esetben csatolni kell legalább egy 2152-es Tartási hely bejelentő lapot is! Ha ezt elmulasztják, vagy a tartási hely bejelentő lapja bármilyen hiba vagy hiányosság miatt nem regisztrálható, akkor a rendszer a tenyészetet sem regisztrálja. Egy tenyészet bejelentéséhez több tartási hely bejelentő lap is csatolható, ha a tenyészethez több tartási helyet kívánnak bejelenteni.
Fentieken túl ugyancsak szükséges a hatósági állatorvos igazolása.

 

K 1040 es nyomtatványt kell kitöltenem és ENAR tenyészet azonosító számot kell beírni a 4-es rovatba.Jó lesz-e ha beírom a tenyészetkódot vagy külön kell kérni ENAR tenyészet azonosítót ?

2010.08.18 09:54

Elegendő beírni a tenyészetkódot, annál is inkább mert a tenyészet azonosító egyenlő a tenyészet kóddal!
"Tartási hely azonosító" fogalmával ez nem tévesztendő össze!
A K1040-es nyomtatványon két tenyészetkód számára is van hely, lévén, hogy egy tartónak több tenyészete is lehet.

 

Szarvasmarhatelep működik nem nitrátérzékeny területen. Milyen előírások vonatkoznak a trágya tárolására?

2010.09.07 10:06

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet 5. §-a értelmében nitrátérzékeny területnek minősül minden az állategészségügyi szabályzat szerinti nagy létszámú állattartó telep. (41/1997. (V. 28.) FM rendelet az állategészségügyi szabályzat kiadásáról), s annak trágyatárolója -, mely szarvasmarhák esetében 50 állat feletti férőhellyel rendelkező telepet magába foglal. Ez esetben a trágyatárolónak 2011. december 31-ig szivárgásmentesen, korróziónak ellenállóan és 6 havi trágyamennyiség befogadására alkalmasan rendelkezésre kell állnia.
Amennyiben a telep 50 férőhelynél kisebb, akkor 2015. dec 22-ig kell meglennie a tárolónak.
Fontos továbbá, hogy az 59/2008 FVM rendelet szerinti nyilvántartását vezesse, s az erre alapozott adatszolgáltatásnak minden gazdálkodási évet követően (szept.1.-aug. 31.) december 31-ig, tegyen eleget a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóság felé (adott megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)
 

 

A nitrátérzékeny területeken a kijuttatható N 170 kg/ha, ez naptári évre, vagy gazdálkopdási évre vonatkozik? A P és K elemekre van kijuttatási maximum? A nem nitrátérzékeny, de AKG-s területeknél mennyi a max. kijuttatható N, P, K? Válaszukat előre is köszönöm

2010.09.16 15:44

Az 59/2008 FVM rendelet 10. § (1) –(2) bekezdése rögzíti, hogy a nitrátérzékeny területen gazdálkodónak a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályai szerinti tevékenységét gazdálkodási év vonatkozásában kell vezetnie – s ennek megfelelően betartania is. tehát 2008 szeptember 1-től kezdődően ezen előírások is gazdálkodási évre szólnak, az azt megelőzően alkalmazott naptári év helyett.
E szerint a 170 kg/ha/év szerves eredetű nitrogén hatóanyag limit gazdálkodási évre szól.
P2O5., valamink K2O vonatkozásában limitet a talajvizsgálatra alapozottan készített tápanyaggazdálkodási terv tartalmazza szántó esetében, melyhez legfeljebb a fenti rendelet 3 illetve 4. mellékletében szereplő növényi fajlagos tápanyagigényt lehet figyelembe venni. tehát ezen hatóanyagok tekintetében a talajellátottság-tervezett növény- termés szabja meg a kijuttathatósági korlátot.
Hígtrágya használata esetén a 90/2008 FVM rendelet P2O5 esetében 150 kg/ha/év, míg K2O esetében a 250 kg/ha/év a limitált minden esetben, tehát nitrátérzékeny területeken kívül is termőföld érintettsége esetén.
Az AKG –s területeken ugyancsak az mondható el, hogy adott területre a talajvizsgálatok szerinti tápanyagellátottság, valamint az 5 év átlagában tervezett terméshez – adott termőhelyen elvárható termésszint - rendelhető fajlagos tápanyagigény limitáló, figyelembe véve az elővetemények, szármaradvány alászántásából, előző évek szervestrágyájából. stb. eredő módosító tényezőket. Mindezen adatokat a tápanyaggazdálkodási tervben rögzíteni kell, mely adatokat 2010/2011 év vonatkozásában az AKG szántó és ültetvény célprogramok esetében szeptember 30-ig kell elkészíteni.
 

 

Szeretném megkérdezni, hogy aki nitrátérzékeny területen gazdálkodik, műtrágyát juttat ki, de nem rendelkezik 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel, az milyen szankcióra számíthat a kölcsönös megfeleltetés keretében? A 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet ugyanis erről nem ír.

2010.09.29 08:42

Ha történt nitrogén műtrágya kijuttatás, akkor talajvizsgálati eredménylap vagy akkreditált talajvizsgáló laboratóriumtól származó igazolás meglétét és hitelességét ellenőrzi a hatóság arról, hogy a gazdálkodó megrendelte a talajmintavételt és talajvizsgálatot a nitrogén műtrágyázott parcellákra vonatkozóan. Amennyiben a fenti követelményeknek nem tesz eleget a gazdálkodó a cselekmény súlyától függően -amennyiben nem ismételt meg nem felelés - 1-5% közötti szankció megállapítására kerül sor. A szankció valamennyi KM releváns jogcím esetében kapható pénzösszegekre (KAT, NATURA, SAPS, AKG stb.) vonatkozik (lsd. www.kolcsonosmegfeletetes.eu).

 

Tisztelt Szakértők! Nitrátérzékeny területen a kijuttatható N 170 kg/ha. Ez szerves eredetű N. Ezen felül még lehet kijuttatni műtrágyával N-t? A nitrátrendelet 3. sz. mellékletében pl. őszi búza közepes N ellátottságú I. mezőségi talaj esetében akár 170 kg/ha mennyiséget is? A kettő együtt már 340 kg/ha. Ez lehetséges, vagy rosszul értelmezem? Nitrátérzékeny területen könnyen oldódó N trágya, hígtrágya betakarítás után akkor juttatható ki, ha 15 napon belül vetés lesz. Ez az istállótrágyára nem vonatkozik?

2010.10.04 13:14

Az 59/2009. FVM rendelet szerint a szerves eredetű N hatóanyag 170 kg/ha értéket érhet el. Ezen túl a talaj tápanyagellátottsága és a tervezett terméshez igazított, növény fajlagos tápanyagigényének megfelelő további műtrágya hatóanyag is kijuttatható.
Tehát a rendelet 6. §-ban foglaltak szerint a növény igényének megfelelően a szervestrágyával kijuttatott hasznosuló tápanyag feletti rész műtrágya hatóanyaggal kiegészíthető, figyelemmel a rendelet 1-4. számú mellékletében foglaltakra.
Fentiek alapján vagy 170 kg/ha műtrágya hatóanyagot juttat ki (ez esetben nincs szervestrágyázásra mód), vagy kijuttat 170 kg/ha szerveseredetű nitrogént, s az említett rendelet 2. számú melléklete szerinti hasznosulási érték figyelembe vételével (pl. 50 %), további 85 kg/ha N hatóanyag tehető ki az említett példában szereplő növény tápanyagellátásához műtrágyából.
Felhívom azonban a figyelmét, hogy a saját területen tervezhető termésekhez inkább a rendelet 4. számú mellékletében szereplő fajlagos tápanyagigényeket alkalmazza, hiszen a 3. számú melléklet csak maximális értéket rögzít, de nem rendel hozzá termésátlagot, tehát az csak egy minden esetre kiterjedő limitet, korlátot jelent, de nem az aktuálisan kijuttatni érdemes hatóanyagmennyiségeket.
Az istállótrágya nem sorolandó a könnyen oldódó N trágyák közé.
 

 

Honnan tudhatom, hogy melyik terültem nitrátérzékeny? Ki dönti el és mi alapján? Köteles-e tájékoztatni aki ezeket a nitrátérzékeny területeket kijelöli?(csak,hogy én is tudjam) Ha mindössze 0,3ha Natura 2000 területem van ami különálló a többitől, csak erre a területre vonatkozik a Natura 2000 területekre vonatkozó szigorúbb előírás, vagy ilyenkor már a többi területre is.

2011.01.04 11:37   |   Utoljára módosítva: 2011.01.04 11:38

A nitrátérzékeny területek kijelölésének alapja a 27/2006 Korm.rendelet, melynek végrehajtását a 43/2007 FVM rendelet segíti elő azzal, hogy tartalmazza a nitrátérzékeny területek blokkazonosítójának listáját. Ezen lista 2010 évben került kismértékben módosításra, egyébiránt csak a MePAr felújítása révén történő eseti módosítás jelentheti a blokkok változását, tehát a nitrátérzékeny területek elhelyezkedése, csak a felülvizsgálatok során módosulhat. A nitrátérzékenységről Ön is a MePAR felületen, valamint a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu oldalon a JFGK4 pont alatt is tájékozódhat, s ez javasolt is áttekinteni.
A Natura 2000 területre vonatkozó kérdéséhez kapcsolódóan a szigorúbb előírás csak az érintett terület vonatkozásában áll fenn.

 

Kötelező-e a gépi és kézi tisztító kaszálás bejelentése? Kötelező-e középmély lazítás és zöldtrágyázás szarvaskerep, lucerna vetése előtt?

2011.03.11 09:47

Kérdésének első mondatára vonatkozóan Natura 2000 területen – valamint az EMVA AKG támogatás MTÉT területeire vonatkozó gyepgazdálkodási célprogramok esetében – a kaszálások között különbséget nem tesz a vonatkozó jogszabály, tehát függetlenül a kaszálás jellegétől annak bejelentési kötelezettsége a fenti területek vonatkozásában fennáll.

A kérdésének második része nem KM releváns, az közvetlenül az EMVA AKg támogatásban szereplő szántóterületeire vonatkozik.
A 61/2009 FVM rendelet 16. §-a értelmében a mélylazítás illetve zöldtrágyázás aló csak abban az esetben mentesülhet a gazdálkodó AKG-ba bevitt területei vonatkozásában, ha „a teljes támogatási időszak alatt évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik”.

Tehát az Ön által felsorolt esetekben a vetés előtt kötelező, azonban, ha a területen már az AKG kezdetétől évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik, az 5 év alatt nem kell mélylazítást és zöldtrágyázást folytatni.
 

 

Egy 700-as tehenészeti telep esetében milyen határidőig kell megépíteni a szivárgásmentes trágyatároló teret?

2011.05.25 11:22

Tekintve, hogy a 27/2006 (II.7.) Kormányrendelet szerint nitrátérzékeny területnek minősülnek „a külön jogszabály szerinti nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe”-i, így a 6 havi tárolásra alkalmas, szivárgásmentes korróziónak ellenálló trágyatárolónak 2011. december 31-i határidővel rendelkezésre kell állnia.

A külön jogszabály szerint 41/1997 FM rendelet – az 50 szarvasmarha férőhelyet elérő, azt meghaladó telepek nagylétszámú állattartó telepnek minősülnek, így ezen dátum vonatkozik az Ön által említett tehenészeti telepre is.
 

 

Tisztelt Szakértők! Natura2000 gyepterületen gazdálkodom, kaszálással hasznosítom a gyepterületet. Van a kaszálásnak meghatározott időpontja, intervalluma, vagy bármikor elvégezhető (természetesen az előzetes bejelentés után)? Válaszukat köszönöm!

2011.06.01 12:48

Amennyiben a Natura 2000 gyepterülete nem érintett a 61/2009 FVM rendelet általi célprogramokkal, vagy eredetben nem védett terület is, vagy nem a Nemzeti Park igazgatósággal kötött hasznosítási szerződés az irányadó – nem tartozik azon körbe, tehát saját használatú, és nem védett terület – úgy a kaszálásra korlátozás nincs, csupán javaslat a júniust követő időszakra ütemezni, amikoris a költési időszak – esetleg virágzás - lezárul, bár ez is a védett fajtól függő. Természetesen a kaszálás tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal a bejelentést meg kell tennie, ahogy Ön is írta.

 

„A KM ellenőrzésekor az állattartóknál vizsgálják a szaporaságot, erre is van kérdés az ellenőrző lapon. Milyen jogszabályi háttér alapján vizsgálják ezt?”

2011.07.12 15:47   |   Utoljára módosítva: 2011.07.15 12:12

A vonatkozó jogszabályi követelmény – amelynek ellenőrzéséhez többek között a szaporasági rátát is felhasználjuk – az alábbi:

Követelmény: Az állattartó tenyészetben található állatokról fajonként előírtaknak megfelelő tartalommal naprakész nyilvántartást kell vezetni. (8.7. számú követelmény)
Jogszabályi háttér:
• A Tanács 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról 5. cikk (1)- (2);
• A juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII.30.) FVM rendelet 11.§ (1)-(4).
Ellenőrző kérdés: a fenti követelményhez három ellenőrző kérdés tartozik, melyek közül a szaporasági ráta a következőnél releváns: 8.7.3. A kiszállított állatok száma arányban áll-e a beszállított létszámmal és az anyalétszámmal?
Meg nem felelés: A kiszállított állatok nyilvántartott száma nincs arányban a létszám változásával, az anyalétszámmal, a kiesések és a beszállított állatok nyilvántartott számával.

Tehát a jogszabályból származó követelmény az állomány-nyilvántartás naprakész vezetése, amely csak az alábbiakban részletezésre kerülő indirekt módszer (számítás) segítségével hajtható végre.

A meg nem felelés megállapításakor a KM szakrendszer összeveti a regisztrált kiszállított darabszámot az ellenőrzendő időszakra számított kiszállított darabszámmal, és ez alapján állapítja meg, hogy a gazdálkodó minden kiszállítást bevezetett-e a nyilvántartásba. (A rendszer a kiértékelés során a nyilvántartott kiszállított darabszám és az ellenőrzendő időszakra számított kiszállított darabszám különbségét adja meg abszolút (előjel nélküli) értékben és ennek – az átlaglétszámhoz viszonyított – arányát (százalékos formában) is megjeleníti a határozaton.)

A számított kiszállított darabszám számítása azon alapul, hogy az ellenőrzött időszak alatti létszámváltozást (az ellenőrzendő időszak záró létszámának, illetve kezdő létszámának különbségét) a létszám növekedésének (beérkezések és számított szaporulat) és a létszám csökkenésének (kiszállítások és kiesések) különbsége határozza meg:

Záró létszám – kezdő létszám = regisztrált beérkezett darabszám + számított szaporulat – ellenőrzött időszakra számított kiszállított darabszám – kiesett darabszám

Ennek átrendezése alapján következik, hogy:

ellenőrzött időszakra számított kiszállított darabszám = kezdő létszám + regisztrált beérkezett darabszám + számított szaporulat – záró létszám – kiesett darabszám

A szaporulat számítása egy olyan komplex tevékenység, amely során a rendszer az alábbi alapadatokat veszi figyelembe:
• a 1755 ENAR ellenőrzés jegyzőkönyv végén felsorolt dátumok az anyák ezek mellett feltüntetett számával (az átlagos anya-létszámok, illetve az anya-létszámok súlyozott összegének meghatározásához szükséges);
• a szaporasági ráta;
• valamint az ellenőrzendő időszak kezdetének és végének dátuma.


A kiértékeléshez használt fenti képletet utólag már több alkalommal visszaellenőriztük, és kimutatható volt, hogy az gyakorlatilag teljesen pontosan számol. Továbbá, tekintettel arra, hogy a kiértékelés során több szintű tűréshatárt is alkalmazunk, kijelenthető, hogy meg nem felelés megállapítására (és ennek következtében szankcionálásra) csak nagyon komoly eltérések fennállása esetén kerül sor.


Megjegyzendő még, hogy a szaporasági rátának a JFGK 8 ellenőrzéshez való felhasználása ellen azért tiltakoznak sokan, mert ha azt nem precízen adja meg a gazdálkodó (vagy veszi fel az ellenőr) az ellenőrzés során, akkor a fenti számítás torzul, és esetleg olyan meg nem felelés kerül megállapításra, ami nem a követelmény megszegéséből, hanem a kifogásolható jegyzőkönyv-felvételből származik. Ezeket a tiltakozásokat így nem tartjuk jogosnak, és továbbra is azon dolgozunk, hogy minél szélesebb körben tájékoztassuk az érintetteket arról, hogy a jegyzőkönyvekbe pontos adatokat kell megadni, mert a kiértékelés a jegyzőkönyvben felvett adatokon alapul.

 

 

Tisztelt Válaszadó! Érdeklődni szeretnék, hogy kötelező -e legeltetésre vagy kaszálásra beadott területen a tisztító kaszálás, ha csak natura 2000 támogatást és Saps támogatást igénylek .

2011.08.08 12:16

A SAPS és Natura 2000 támogatás alapját is képezi az 50/2008 FVM rendeletben megfogalmazott „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot2 előírásrendszere, mely szerint a nemkívánatos lágy és fásszárú növények megtelepedését, elterjedését meg kell akadályozni. Ugyanakkor Natura 2000 területek vonatkozásában további elvárás a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet értelmében – melynek követelményei akkor is betartandók, ha a Natura 2000 támogatást nem igényli, de ilyen gyepen gazdálkodik - „Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.”

Fenti követelmények, előírások csak úgy valósíthatók meg, különösen legeltetéses hasznosítás esetében, ha ott a tisztítókaszálás végrehajtása megtörténik. Amennyiben a csak kaszálással történő hasznosítás valósul meg, úgy a gazdasági célú kaszálás kora vagy késő őszi végrehajtása ezt helyettesíti.

A kaszálás megtörténtének tényét az illetékes Nemzeti Park Igazgatósághoz azonban jelentenie kell, s a 269/2007 Korm. rendelet szerinti egyéb elvárt kritériumokat is érvényesítenie kell.

 

 

Tisztelt Válaszadó! A Natura 2000-s területen a tisztító kaszálásnál is hagyni kell 5-10 % érintetlen területe?

2011.08.12 09:22

Tekintettel arra, hogy a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet kaszálásra vonatkozó előírása nem tesz különbséget a gazdasági célú illetve a tisztítókaszálás között , így az előírás egyetemlegesen alkalmazandó.

 

Tisztelt Válaszadó! Melyik jogszabály írja elő azt, hogy egy szarvasmarha telepen az állatok itatására szolgáló ivóvizet negyedévente be kelljen vizsgáltatni? Egy másik kérdés: Mekkora büntetést von maga után, ha 2012.jan.01.-től nem az előírt zárt trágyatárolóban történik az alom tárolása? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

2011.08.12 10:43

Szarvasmarha esetében az ivóvízvizsgálatra vonatkozó KM előírás nincs (egyéb pl. sertés, baromfi állatjóléti támogatások esetében évente szükséges a vízvizsgálat elvégeztetése támogatás ellenében )
A trágyatárolókkal kapcsolatos kérdésére az alábbi választ adjuk : (, elkülönítve a hatósági és a támogatási szempontokat)
A hatósági eljárás során kiszabható bírság mértékét a 27/2006. (II.7.) Korm.rendelet 11. §-a szabályozza. E szerint a nem teljesítéskor az alábbi szankciók lehetségesek:
Állattartó telepen a környezetvédelmi hatóság nitrátszennyezési bírságságot szabhat ki, melynek mértéke az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000-500 000 forint közötti összeg. A kiadott határozatban megállapított határidő letelte után - a kötelezettség teljesítéséig - ismételhető a meghatározott bírság.
Ettől függetlenül nitrátérzékeny területeken a KM keretében (JFGK 4) is ellenőrzsére kerülnek a trágyatárolók megépítésére vonatkozó követelmények. Az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező telepkenél a megvalósításra vonatkozó határidő már lejárt 2010. októberében. Azon telepk esetében, amelyek nem tartoznak az egységes környezethasználati engedélyezés alá, a határidő 2011. december 31. Ezen határidő letelte után a követelmény ellenőrzésre kerül. Amennyiben az ellenőrzés során meg nem felelés kerül megállapításra, úgy valamennyi KM releváns támogatás összege csökkentésre kerül. Gondtalanság esetén 1-5 %-os levonást, szándékosság esetén 15-100 %-os levonást, vagy akár támogatásból való kizárást is jelenthet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően.
 

 

Nagy állattartó telepbe a szaporulat is beleszámít?Mármint 40 szm és a 20 szaporulat az már nagynak számít?

2011.09.07 15:06

A vonatkozó 41/1997 FM rendelet értelmében „nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként szarvasmarha esetében legalább  ötven szarvasmarha elhelyezését teszi lehetővé;

Fentiek szerint tehát a Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendeletben férőhely szerint kerül megállapításra, hogy mi számít nagylétszámú állattartó telepnek (1. számú függelék, 4. pont). Pontosan azért, mert a szaporulat, eladások, elhullások stb. miatt egy állomány tényleges nagysága folyton változhat. A telep engedélyében szerepelnie kellene, hogy az adott helyen hány állatnak megfelelő férőhely van, ezt kell figyelembe venni.

 

Ugyanakkor megjegyezzük, hogy mivel a borjak jelölését  a születetést követő 20. napig, bejelentést a jelölés utáni 7. napig kell elvégezni. Az ennél fiatalabb, még jelöletlen egyedek nem számítanak bele az állatlétszámba. Tehát, függetlenül attól, hogy a telep  49 férőhelyes engedély szerint és ott 40 tehenet és 20 db még  jelöletlen borjat tart az állattartó telep kislétszámúnak tekintendő, ugyanakkor a tartás állatvédelmi szempontból kifogásolható.

 

Tisztelt Cím ! Legyen szíves tájkoztatni, hogy hol találom meg a "méreg könyvet"-et. Köszönöm.

2011.10.10 09:58

A honlapon is szereplő, a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. és 30. § -a részletezi a növényvédő szerek felhasználásával és raktározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeket, amelynek teljesítését valóban a KM részeként ellenőrzik, és természetesen ez AKG vonatkozásában is követelmény.
A rendelet szerint „A felhasználási tevékenységet folytatónak az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer raktárkészletéről és felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetnie.” Ugyanakkor „A felhasználási tevékenységet folytatónak a II. és III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek raktárkészletéről 25 kg-ot meghaladó összmennyiség felett, valamint a növényvédő szer felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.” „Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. melléklet szerint vezetett vagy tartalmában annak megfelelő permetezési napló, vagy a külön jogszabály szerint a támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 3 évig meg kell őrizni.”
Az idézett jogszabályi hivatkozások értelmében az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A felhasználásról abban az esetben is nyilvántartást kell vezetni, amennyiben a gazdálkodó értékesítési célra növény, növényi termék, illetve állat takarmányozása, továbbá növényi illetve állati eredetű élelmiszer előállítása és feldolgozása során használ fel II. és/vagy III. forgalmi kategóriájú növényvédő szert.
I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek raktározásáról minden mennyiség esetén nyilvántartást kell vezetni. II. és/vagy III. forgalmi kategóriájú növényvédő szer tárolása esetén pedig abban az esetben kell nyilvántartást vezetni, ha azok összmennyisége meghaladja a 25 kg-ot.
A rendelet konkrét, kötelezően alkalmazandó nyomtatványt nem említ – AKG támogatás kivételével – hanem a felhasználási tevékenységre vonatkozóan a rendelet 2. valamint 5-6 mellékletében szereplő adattartalmat vagy a Gazdálkodási Napló megfelelő (GN-10) lapjának adattartalmát követeli meg. A raktárkészletről szóló nyilvántartásnak pedig megfelel a növényvédő szer vásárlásáról kapott számlabizonylat és a folyamatosan vezetett készletnyilvántartó lap. Tehát a nyilvántartások külön füzetben is vezethetőek. Azonban a növényvédő szer raktárkészletek számlabizonylatait 5 évig meg kell őrizni.

Mindemellett a felhasználást rögzítő nyomtatvány „Permetezési Napló” beszerezhető az érintett megyében működő Növényvédelmi kamarától. Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy AKG vonatkozásában a honlapon is elérhető a „Kézikönyvek, segédletek” főmenüben a Gazdálkodási napló nyomtatványa, melynek GN-10 lapjának vezetése kötelező, s ez egyben megfelel a „Permetezési Napló”-nak.

Raktárkészletre továbbá alkalmazható a raktárkönyv, egyéb készletnyilvántartó, melyen a szer felhasználására vonatkozó adatok nyomonkövethetőek – e rendelet előírásainak megfelelően.

 

Tisztelt Válaszadó! Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben növényvédőszert valamely szomszédos országban szeretném megvásárolni saját felhasználásra, az megfelel-e a követelményeknek? Vagy valamit tennem kell?

2011.10.12 09:23

A „növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról” szóló 89/2004. FVM rendelet értelmében forgalmazási és felhasználási célból növényvédő szer Magyarországra történő behozatala kizárólag az engedélyező hatóság (MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság) által kiadott engedély alapján lehetséges.

Az engedélyezés speciális esete a párhuzamos behozatali engedély, amely lehetőséget ad egy EGT államban engedélyezett növényvédő szernek a behozatalára, amennyiben azonos és közös eredetű egy Magyarországon már engedélyezett szerrel (referencia szer).

A párhuzamos behozatali engedély részletes szabályaival kapcsolatban kérem forduljon az illetékes hatósághoz, MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 1118 BP. Budaörsi út 141-145.”
 

Aki nem Akg-s, hanem területalapú támogatásban részesül, annak kell-e trágyázási naplót vezetnie, s elküldenie, és ha igen meddig?

2011.12.19 14:42

Az Ön által említett „trágyázási naplót” mindenkinek vezetni kell, aki a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló 59/2008 FVM rendelet szerint adatszolgáltatásra kötelezett. Azaz az ország egész területén minden állattartó, ha az általa tartott átlagos állatlétszám a magánszemély háztartási igényeit meghaladó értéket meghaladja, mely 5 számos állat vegyes állattartásnál, s baromfinál 3 számosállat feletti mennyiség. Az állattartáson kívül minden gazdálkodó adatszolgáltatásra – s az azt megalapozó nyílvántartásra – kötelezett, aki nitrátérzékeny blokkban gazdálkodik. A nitrátérzékeny blokkok listáját a 43/2007 FVM rendelet tartalmazza, de a blokkok adottságainak beazonosítására a www.mepar.hu weboldal is segítséget nyújthat.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700043.FVM

A fentiek szerinti adatszolgáltatás papír alapon, vagy elektronikus formában kell teljesíteni – a trágyázási naplót nem kell elküldeni, csak az adatlapot - az előző gazdálkodási évre vonatkozóan, minden év december 31-ig.

A papírformátumot az 59/2008 FVM rendelet tartalmazza, de letölthető a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu weboldal JFGK4 követelményénél a formanyomtatványokból. Az elektronikus felülete a www.mgszh.gov.hu oldalon a Nyomtatványok menüben elérhető.
 

Tisztelt Cím! Nem nitrátérzékeny területen 14db szarvasmarhát tartok./3 hónapostól-20 hónapos korukig/ milyen előirások vonatkoznak a trágya tárolására? Falugazdásztól hallottam hogy 5 nagy állategység alatt nem kell trágyatároló.Ez igaz? Szarvasmarhánál hogy számolják az állategységet?l

2011.12.19 14:44

Tekintve, hogy a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatosan a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló 59/2008 FVM rendelet, a 27/2006 Korm rendelet szoros összefüggésben szabályoz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 Korm rendelettel a trágyatárolás vonatkozásában, így nem mondható ki egyértelműen, hogy az Ön által említett 14 db szarvasmarha esetében nem szükséges a trágyatároló létesítése. Az azonban kimondható, hogy amennyiben az állatok tartózkodási helye sem nitrátérzékeny blokkban helyezkedik el, úgy nem szükséges 6 havi, trágyamennyiség befogadására alkalmas méretezésű tároló, azonban a szivárgásmentesség minden esetben elvárt. Az Ön által említett állattartó telepen a 27/2006 Korm rendelet szerint istállótrágya-tárolót legkésőbb 2015. december 22-ig kell megvalósítani.

Nem szükséges trágyatároló létesítése ridegtartás, vagy mélyalmos tartás esetén, ha a kitárolás úgy ütemezhető. hogy a az előírások szerint a trágya termőföldön közvetlenül hasznosítható. Azonban felhívom figyelmét arra, hogy az 59/2008 FVM rendelet értelmében az ország egész területén nitrát adatszolgáltatásra – s azt megalapozó nyílvántartásra kötelezett minden állattartó, ha az általa tartott átlagos állatlétszám meghaladja a magánszemély háztartási igényeit meghaladó értéket mely a 219/2006 Korm. rendelet szerint 5 számos állat vegyes állattartásnál, s baromfinál 3 számosállat feletti. A számosállat meghatározásához a - magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó tevékenység beazonosításához - a 219/2004 Korm rendelet FAVI adatszolgáltatáshoz kapcsolódó végrehajtási rendeletének - 18/2007 KvVM rendel - az útmutatója tartalmazza, mely táblázatot mellékeljük.
Minden egyéb átváltásnál az 50/2008 FVM rendelet szerinti állategységet kell alapul venni.
 

Natura 2000 területtel rendelkezem, de nem igénylek rá támogatást, így is be kell tartanom a HMKÁ előírásait?

2012.02.07 13:58   |   Utoljára módosítva: 2012.06.01 13:02

Amennyiben Ön Natura 2000 minősítésű természeti területtel rendelkezik, de nem kéri gyepterület esetében a Natura 2000 területeken igénybevehető kompenzációs támogatást, az esetben is az egyéb KM releváns támogatások teljes összegű lehívásához be kell tartania a Kölcsönös Megfeleltetés követelményrendszerét, melyek részét képezi a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályrendszer (JFGK1; JFGK5). hazai jogszabályai a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 9.§ (2) bekezdés a) és c) pontjai; 9.§ (3) bekezdés d), h) és i) pontjai;valamint a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 3.§; 4.§; 5.§;
KM releváns támogatások az alábbiak:
A kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak ellenőrzése az alábbi támogatásokat kérelmezőkre vonatkoznak:
• Közvetlen kifizetések: (22/2011. (III. 25.) VM rendelet )
o SAPS
o elkülönített cukortámogatás
o elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás
o feldolgozóipari célú málna- és földieper termesztésének támogatása
o a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatása (29/2010. (III. 30.) FVM rendelet)
o tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, 2011. évi különleges támogatás (21/2011. (III. 25.) VM rendelet)
• Az EMVA támogatások:
o kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés (25/2007. (IV. 17.) FVM rendelet)
o a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás (53/2011 (VI.10.) VM rendelet)
o Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés (128/2007. (X. 31.) FVM rendelet)
o mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása (88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet)
o agrár-környezetvédelmi kifizetések (61/2009. (V. 14.) FVM rendelet)
o erdő-környezetvédelmi kifizetések (124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet)
o védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása (38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet)
o a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás (53/2011. (VI. 10.) VM rendelet)
o tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (18/2011. (III. 9.) VM rendelet)
• Borpiaci intézkedések:
o szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása (161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet)
o szőlőültetvények kivágásának támogatása (100/2008. (VII.6.) FVM rendelet)
Részletes ismertetőt a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu oldalon találhat.

 

Gímszarvast, dámot, illetve vaddisznót tartó gazdálkodókra is vonatkozik a TIR/ENAR-ba történő bejelentkezési kötelezettség? Hol kell az ilyen jellegű gazdaság engedélyezését kezdeményezni? Kölcsönös megfeleltetés szempontjából ezen állatok tartása is érdekes?

2012.03.05 13:01

A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 4. §-a értelmében az állattartónak be kell jelentenie és az Országos Adatbázisban nyilván kell tartani mindazokat a tenyészeteket, amelyekben szarvasmarhát, sertést, juhot vagy kecskét tartanak; továbbá a vadászható vadfaj tartási helyeket, ahol nem kizárólag bemutatás, vagy közvetlenül vadászati hasznosítás céljából fogságban tartott vadászható vadfajokat tartanak. Ugyanezen rendelet szerint a sertés fogalmába beleértendő a Suidae családba tartozó bármely állat, beleértve a nem kizárólag bemutatás, vagy közvetlenül vadászati hasznosítás céljából fogságban tartott vaddisznót is,
Tekintve a fentiekre minden esetben szükséges a tartó és tartási hely regisztrálása, s a tartó MVH regisztrációs számának megléte.
A sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet ugyancsak beleérti a nyílvántartásba a fentiek szerinti vaddisznót Tehát a vaddisznóra is vonatkozik, hogy a jobb fülben elhelyezett engedélyezett ENAR-füljelzővel vagy jelölőkalapáccsal kell megjelölni.
Az Ön által említett Gím és Dámszarvas esetében is szükséges a tartási hely, tartó, tenyészet bejelentése. Ugyanakkor ezen állatokra az állatnyilvántartási rendeletek közvetlenül nem alkalmazandók, azonban nyilvántartásukra a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben foglaltak az irányadók.
Továbbá tájékoztatjuk a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 22. §-a szól a vadaskert létesítéséről. A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített - része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó –egyéb vad - vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján – a külön jogszabályban meghatározott módon – egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni. A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati hatóság határozatban engedélyezi.
Amennyiben a tartási helye és a tenyészete még nincs bejelentve, úgy valamennyi formanyomtatványt elérhet az alábbi linken, továbbá feltétlenül vegye fel a kapcsolatot a kerületi állatorvossal
http://www.enar.hu/

A vaddisznó tartása tehát a KM szempontjából is ellenőrzésre kerül, azaz az ENAR nyílvántartás,, szállítólevelek megléte. A DÁM és a Gímszarvas tartásával kapcsolatos előírások a KM szempontjából ellenőrzésre nem kerülnek.
 

A "bányató" jelentése érdekelne, mert az új halászati törvény szerint: "bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz..."stb. A 239/2000 kormányrendelet szerint: "a bányaművelés befejezése után is fennmaradó állóvíz... Melyiket kell helyesen értelmezni?

2013.11.27 11:26

Ahogyan Ön is említette környezetvédelmi szempontból – felszín alatti vizek védelme – a bányató fogalmát a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint kell érteni, azaz „bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi;”
Fentiek szerint tehát a kialakításának kezdetétől a vizeket a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben is védelemben kell részesíteni.
 

Azt szeretném kérdezni, hogy gyepeket, illetve almaültetvényt jogszabályilag milyen feltételekkel lehet hígtrágyázni? Illetve sertés állatállomány esetében mennyi hígtrágya juttatható ki területre jogszabályilag engedélyezett módon?

2014.03.12 14:20

Hígtrágya termőföldre történő kijuttatása csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Az engedélykérelemhez csatolni kell a 90/2008 FVM rendelet II. mellékeltének 1. és 2.7. pontjában foglaltaknak megfelelő talajvédelmi tervet és az eljárási díjat tartalmazó számlát, valamint a földhasználók hígtrágya hasznosításra vonatkozó hozzájárulását.

A rendeletben foglaltaknak megfelelően a nyilvántartásba vett szakértő állapítja meg a növény igénye és a hígtrágya beltartalmi értéke alapján a maximálisan kijuttatható dózist. Nitrátérzékeny területen azonban a szerves eredetű nitrogén hatóanyag nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket.
Hígtrágya kijuttatásnál a rendelet szerint a közegészségügyi várakozási idők:
= nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők,
= gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető és betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni,
= szántóföldi növények, rét, legelő öntözését a betakarítás - valamint a külön jogszabály szerint a legeltetés kezdete - előtt 30 nappal be kell fejezni,
= fásított területek várakozási idő korlát nélkül öntözhetők.
 

Tisztelt Cím! Valóban létezik-e olyan jogszabály, hogy Natura2000-es területen csak nappal lehet permetezni? Itt nem kötelező alkalmazni a méhkímélő technológiát?

2014.04.14 14:55

Tisztelt Ügyfelünk!
Kérdésére a Kölcsönös Megfeleltetés Ügyfélszolgálata az alábbi tájékoztatást nyújtja:

Natura 2000 területeken belül a gyepként hasznosított területek vonatkozásában a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló
269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet fogalmazza meg az alábbi előírásokat:
Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos.
Szántóként nyilvántartott Natura 2000 területek vonatkozásában külön földhasználati szabályozás permetezésre, vagy egyéb agrotechnikai védekezésre nincs.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező jogi erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.
További tájékoztatást adhatnak Önnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai, akiknek az elérhetőségét az alábbi linken találja: http://tudas.nak.hu/hu/tanacsadok

Tisztelettel:
Kölcsönös Megfeleltetés Ügyfélszolgálata  

Nitraterzekeny legelorol is kell talajmintat venni? Koszonettel

2014.08.28 14:24

Az 59/2008 FVM rendelet értelmében „A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az ….., talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.” E szerint tehát a nem műtrágyázott területeken nem elvárt a mintavétel. Egyébiránt a rendelet által kiutalt külön jogszabály szerint – 90/2008 FVM rendelet – a műtrágyázott gyepterületeken a mintavételi gyakoriság 10. év.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás szakmai vélemény, amely kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.

Kérdése van?

Név:
E-mail cím:*
Kérdés:*
* kötelező        
Impresszum Oldaltérkép Jogi nyilatkozat © Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1994-2013